SZAKMAI KÉPZÉS

Levéltári - A levéltárosképzés két esztendejének tanulságai. • 1961. [LSZ 1961/2. 74-96. p.]

Schneider Miklós: Mindenki előtt szeretném leszögezni, hogy a továbbiakban kifejtendő megjegyzéseimet nem bírálatnak szánom a LOK ellen, hiszen jól tudom, mint Szedő kartárs a jubileumi kongresszuson is elmondotta egy hozzászólásra válaszolva, az 1958-ban megindult levéltáros tanfolyam -nak rengeteg kezdeti nehézséggel kellett megküzdenie, járatlan utakon, ki nem próbált módszerekkel folytatnia működését, igy akármi is történt, feltétlenül pozitívumként könyvelendő el. S nem is kevés dolog történt. Elég, ha csak a kiadott jegyzetekre és a Budapesten rendezett konferenciákra utalunk, máris megállapíthatjuk, hogy nem volt hiába eltöltött idő ez a két év, különösen ha azt vesszük figyelembe, hogy a most szerzett tapasztalatok az utánunk jöszámára még jobb tanfolyam szervezését teszik lehetővé. Ezért a következőkben összefoglalom mindazt, amit a kétéves tanfolyam alatt tapasztaltam, amit hiányosságként könyveltem el és amit a jövőre vonatkozólag szükségesnek és hasznosnak tartanék. Elöljáróban utalok Vörös Károly kartárs cikkére, melyben a levéltáros képzésről számol be (LH. 9. évf. 3-4. sz.). Itt ismerteti a LOK elképzelését, mely szerint a levéltárosképzés két fázisban történne: alapképzés és szakositott képzés utján. Az 1958-ban megjelent rendelet az alapképzés végrehajtását tűzte ki célul. E rendelet szerint a résztvevőknek latin és német nyelvi, valamint magyar, latin és német paleográfiai ismeretekre ül. gyakorlatokra kell szert tenniük, továbbá el kell sajátítaniuk bizonyos történeti segédtudományi, levéltártani, jogi, közigazgatási- és hivataltörténeti és levéltárigazgatási ismereteket, meg kell ezenkívül ismerkedniük a külföldi levéltári szervezetekkel és a marxizmus-leninizmus alapjaival. A továbbiakban az egyes kitűzött feladatokat egyenként vizsgálva állapítsuk meg, hogy mi történt azon*a vonalon, ill. hogyan lehetne még tökéletesíteni az ismeretszerzés módszerét. Alihoz ugyanis szó sem férhet, hogy a kitűzött cél, a megállapított anyag jó-e. A probléma főleg