SZAKMAI KÉPZÉS

Irattári - Pálmány Béla: Az Új Magyar Központi Levéltár iratkezelő és irattáros tanfolyamai, 1973–1976. • 1978. [LSZ 1978/2. 225-239. p.]

4. Meg kell határozni a kiadmányozási De itt is az ügyrend sajátos előírásainak jogkört. figyelembevételével! 5. Elő kell írni a tételszámok megállapítását. 6. Intézkedni kell a központi irattár létrehozásáról és ki kell nevezni az irattárost. 7. Az irattárban az iratokat a tételek De a nyilvántartás rendszere szabja meg, szerint kell rendezni, csoportosítani. hogy a tételeket év/tétel vagy osztály/év/ tétel szerint helyezzük-e irattárba 8. Ki kell jelölni a selejtezési bizottság tagjait és meg kell határozni a selejtezési jegyzőkönyv formáját. 9. Irattári tervet kell készíteni. De az irattári tervet a szerv saját ügyköreire kell építeni. 4. Milyen főbb iktatási formákat ismer, ezeknél hogy tölti ki az iktatókönyv rovatait, hogyan csatolja az iratokat? Mi a kezdőirat és hogyan kezeli az átmenő iratokat? Főbb iktatási fajták: 1. sorszámos 2. alapszámos 3. alszámos a) változatlan b) évenként megújuló c) előrehaladó 4. közigazgatási és csoportszámos 5. együttes nyilvántartási és mutatózási 6. nyilvántartásos dosszié rendszer Az iktatókönyv rovatai: sorszám, kelet, honnan érkezett az irat, a beküldő száma, az irat tárgya, az ügyintéző neve, az elintézés módja, az irattárba helyezés ideje, az irattári tételszám, téves bejegyzések. Kezdőiratnak tekintjük az ügyben keletkezett első iratot. Az átmenő iratokat iktatni nem szabad. 232