SZAKMAI KÉPZÉS

Irattári - Pálmány Béla: Az Új Magyar Központi Levéltár iratkezelő és irattáros tanfolyamai, 1973–1976. • 1978. [LSZ 1978/2. 225-239. p.]

Az ügyviteli munkának két főrésze van: 1. Ügyintézés 2. Az ügyirat kezelése Az ügyintézés az a szellemi és fizikai tevékenység, amelyet az intézkedő szerv a kívánt cél érdekében érdemben tesz. Az ügyiratkezelés az iratok átvétele, iktatása, mutatózása, tisztázása, elküldése, irattározása, selejtezése. Az ügyirat kezelése az ügyintézés szolgálatában áll, nem nőhet afölé. (Bürokrácia!) Az iratkezelési rendszerek: 1. központosított (centralizált) 2. osztott (decentralizált) 3. vegyes Az intézmény jellegétől és nagyságától függ, hogy melyiket hol lehet célszerűen alkalmazni. A jó iratkezelés követelménye: 1. Az iratok gondos megőrzése 2. Pontos tájékozódás 3. Selejtezések megkönnyítése 3. Az iratkezelési szabályzatoknak milyen kötelező előírásokat kell figyelembe venni és hol érvényesíthetők a szervek iratkezelési sajátosságai? 30/1969. (IX. 2.) Korm. sz. rendelet 3. § és a miniszteri utasításokhoz mellékelt iratkezelési szabályzatok és minta irattári tervek alapján kell elkészíteni az egyes szervek szabályzatait és irattári terveit. Kötelező: Választható: De választható, hogy ki legyen az! De a három közül (centralizált, decentralizált, vegyes) bármelyik rendszer választható De bármelyik választható (sorszámos, alszámos, alapszámos, nyilvántartási doszszié rendszer stb.) 1. Ki kell jelölni az iratkezelésért felelős vezetőt. 2. Meg kell határozni a nyilvántartás rendszerét. 3. Meg kell határozni az egységes iktatási fajtát. ?31