LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE

Mikrofilmezés - Borsa Iván: Jogi bizonyítás mikrofilmmel. • 1980. [LSZ 1980/1–2. sz. 167-172. p.]

LEVÉLTÁRI TECHNIKA Borsalván JOGI BIZONYÍTÁS MIKROFILMMEL * 1. ELŐZMÉNYEK, CÉLKITŰZÉSEK 1.1 A mikrofilmmel való jogi bizonyítás szabályozottságának hiánya - A mikrofilm első alkalmazói között voltak a könyvtárak, a levéltárak és egyes tudományágak képviselői. A fejlődés egy következő szakaszában egyre nagyobb tért hódított a gazdasági élet, az áUamigazgatás, sőt az igazságszolgáltatás körében is. Ennek a térhódításnak azonban nem egyszer az az akadálya, hogy a mikrofilmet még csak kevés országban és nem egyszer csak körülményes feltételek mellett lehet jogi bizonyításra használni. 1.2 A Nemzetközi Levéltári Tanács és az Unesco első kezdeményezése - Már évekkel ezelőtt felmerült annak a szüksége, hogy a mikrofilmmel való jogi bizonyítás kérdését nemzetközi összehasonlító vizsgálatnak vessék alá egy remélt nemzetközi érvényű szabályozás előkészítése érdekében. 1973-ban a Nemzetközi Levéltári Tanács végrehajtó bizottsága a vizsgálattal a Tanács mikrofilmbizottságát bízta meg. E kezdeményezés eredményeképpen látott napvilágot 1975-ben egy Unesco-tanulmány. (Legal Ouestions of the Application of Microfilm. - Unesco ref. COM-75/WS/30.) - A tanulmány 21 ország jogszabályait elemezte annak megismerése végett, hogy azok a jogszabályok milyen megoldásokat alkalmaztak a mikrofilmezés jogi érvényességé-1 nek biztosítása érdekében,

egyben első fogalmazásban megkísérelte olyan ajánlások kidolgozását, amelyek a jogi szabályozás ügyét az egyes-országokban, esetleg nemzetközi szinten előbbre vihetik. (Az említett Unesco-tanulmány három szerző munkája. Dr. Bacsó Jenő, az időközben elhunyt Dr. Schelnitz György jogászok és az előadó készítették. Nem mulaszthatom el, hogy ne mondjak köszönetet e helyen is Dr. Bacsónak, aki jelen előadásom előkészítésében is segítségemre volt.) 1.3 A levéltárak sajátos érdekeltsége - Ma már a legtöbb állam szabályozta, hogy az államapparátusban (ideértve a helyi igazgatást is) keletkezett iratok mennyi idő múlva és milyen körülmények között selejtezhetők ki és semmisíthetők meg, illetve őrzendők meg tartósan a levéltárakban. Ez a szabályozás több országban kiterjed a gazdasági, kulturális stb. élet egész területére. Az egyes irattípusok 1/2-1-2 stb. 75 évig is őrzendők és csak azután semmisít-