LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE

Állományvédelem - Cseh Gergő Bendegúz: Államvédelem és állományvédelem. Tömeges irat-savtalanítási program a Történeti Levéltárban. Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. 42-51.

Cseh Gergő Bendegúz. lap belső pH-értéke maradt el minimálisan a 7-es határértéktől. Ezen két minták egyike egy -fent említett — keményebb karton fedlap volt, mely jellegéből adódóan nem itatódott át kellő mértékben a savtalanító folyadékkal. Minden valószínűség szerint szintén a papír jellege, vagy a sok évtizedes használatból eredő zsíros felület okozhatta ugyanezt a jelenséget a másik kérdéses minta esetében. Különösen figyelemreméltó, hogy a savtalanítás eredményességének fenntartásában, a savasodás újraindulásának meggátlásában meghatározó jelentőségű ún. alkáli tartalék mennyisége minden esetben igen jelentős mértékű javulást mutat: a kezdeti 0,130%-ról 0,587-1,087% közötti értékekre emelkedett.1

8 Mint korábban jeleztük, az egyes tintafajtáknak a savtalanító fürdőben való „viselkedése" meglehetősen kiszámíthatatlan folyamat, ezért a veszélyeztetettnek ítélt írásokat a restaurátorok előzetesen olyan folyadékkal védték le, mely a folyamat során megóvta a szöveget, utána viszont elpárolgott a papírról. E munka eredményeként az iratokon csak helyenként és csak apróbb, elsősorban esztétikai hibának tekinthető elváltozások történtek, az adattartalmat érdemben érintő károsodást a több mint egymillió oldal kezelése során nem tapasztaltunk. A levéltár által lebonyolított komplex állományvédelmi program eredményei elsősorban az iratanyagok fizikai állapotának javítása, illetve romlásuk megállítása szempontjából tekinthetők jelentősnek, ugyanakkor a napi levéltári feladatok végzésében — a kutatók és az állampolgárok mind gyorsabb és hatékonyabb kiszolgálásában - is jelentős segítséget nyújtanak. A program teljes időszaka alatt a külső vállalkozók és a levéltár munkatársai összesen több mint 1,3 millió oldalnyi iratanyag előzetes ellenőrzését, előkészítését, digitalizálását, savtalanítását, utóellenőrzését és visszakötését végezték el. A digitalizált iratok központi adatbázisba töltése jelenleg is zajlik, mivel ez a folyamat az egyik legidőigényesebb mozzanata a teljes procedúrának. A későbbiekben - illetőleg a már adatbázisban kezelt, több mint egymillió oldalnyi anyag esetében már jelenleg is - az iratokra legkomolyabb veszélyt jelentő fénymásolás teljes egészében megszűnik. Mindez a Történeti Levéltárban, ahol az állampolgári adatszolgáltatás során szinte naponta kellett másolatot kiadni egyébként is rongálódott állapotú iratanyagokból, rendkívüli jelentőségű állományvédelmi lépésnek tekinthető. További szükséges lépés volna ezen a téren a kutatások „elektronizálása", de a tudományos kutatók zömének ellenállása miatt egyelőre ezen a téren gyökeres változtatás nehezen, illetve csak fokozatosan valósítható meg. A levéltárban jelenleg is folynak azok az informatikai fejlesztések, melyek révén a kutatók a számukra elektronikus formában előkészített iratanyagot a kutatótermi számítógépes munkaállomásokon személyre szabottan, digitális formában kutathatják majd, ennek a szintén komoly állományvédelmi jelentőségű kutatási gyakorlatnak az általánossá tétele azonban még évekig elhúzódhat. A Történeti Levéltár komplex állományvédelmi programjának értékelése során nem hagyható említés nélkül az a tény, hogy ennek a pályázatnak a révén áll rendelkezésre jelenleg Magyarországon az egyetlen, közgyűjteményben működő és állományvédelmi szakemberek felügyelete alatt üzemelő iratsavtalanító berendezés, mely a későbbiekben más hazai közgyűjtemények — levéltárak, múzeumok, könyvtárak, kézirattárak — számára is együttműködési lehetőséget kínál. A Neschen C-900-as berendezés és technológia használhatóságát a kezelt iratokon végzett laboratóriumi vizsgálat, míg a gép teljesítményét a havi 80—90 ezer lapon19

elvégzett savtalanítás igazolta. A programban részt vevő állományvédelmi szakemberek és levéltárosok számos olyan tapasztalatra tettek szert a berendezés működtetése, az iratanyagok előkészítése, az egyes tintafajták kezelése, valamint a teljes munkafolyamat megszervezése terén, amelyek a levéltár iratanyagának további savtalanítása, illetve más intézményekben őrzött dokumentumok konzerválása során feltétlenül hasznosíthatók lesznek. IM

Az alkáli tartalom ideális mertekére vonatkozóan nincs egységesen kialakult vélemény az állományvédelmi szakemberek körében, de a vonatkozó szakirodalom általában 0,5—2% közötti pufferanyag-tartalmat tekint ajánlottnak. Lásd: A wagyar levéltári anyag savtalanitásának modellezése. I. m. 39. ,r)

A teljesítmény értékelésekor figyelembe veendő ugyanakkor, hogv ezt az átlagot heti hat napos, napi 10-12 órás műszakban, külső vállalkozó bevonásával lehetett elérni, erre a levéltárnak nem lettek volna saját személyi erőforrásai. 49