LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE
Állományvédelem - Scholz Tamás: A levéltári anyagvédelem kérdései. • 1974. [LK 1974. 515-523. p.]
a normák gyakorlati alkalmazását az új irodaépületek tervezésénél, illetve a régiek átépítésénél. De gondoskodni kellene arról is, hogy az Új Magyar Központi Levéltár külső osztályának keretei között műszaki ellenőrzés is folyjék, ezzel is biztosítva a minimális műszaki feltételek kialakítását az irat-létrehozó szerveknél. S ha már a levéltári anyag épülethez kötődő tennivalóit soroljuk, nem szabad megfeledkezni a levéltári épületekről sem. Reálisan felmérve a jelenlegi helyzetet, nem sok új levéltári épület építésével számolhatunk (Budapest Főváros Levéltára), — de többször sor kerülhet régi, más célokat szolgáló épület átépítésére (pl. Új Magyar Központi Levéltár). Ezért szükséges lenne ilyen átépítések normáit ^dolgozni! melyek biztosíthatnák a tárolás célszerűségén túl a levéltári szempontok érvényre jutását is. De ismerve megyei levéltáraink épülethelyzetét, olyan átfogó tervek elkészítése is szükséges, mely a jelenlegi épületek felújítását volna hivatva szolgálni. Ha csak a Baranya megyei Levéltárra, vagy a Heve megyei Levéltár szigetekiién épületeire gondolunk, akkor világos hogy a meglevő épületek utólagos víz szigetelésének kérdétei alapvetően határozzák meg az arfyag biztonságát. Azonban az irattári helyiségek és levéltári épületek állapotának megjavítása nem meríti ki azokat a feladatokat, melyeket ma már világosan látunk. Komoly befolyást kell tudni gyakorolni az egész ügyvitelre, beleértve annak mielőbbi komoly fejlesztését, mert a társadalmi igények e téren igen gyorsan nőnek, és megteremtődtek ma már azok a műszaki feltételek is, melyek az újabb irathordozó anyagok széles körű alkalmazását lehetővé teszik. Gondolok itt pl. a mikrofilm-programra, mely ma már alkalmas nemcsak a levéltári anyag biztonsági céljainak kielégítésére, hanem mint azt az NDK példa mutatja, az egész ügyvitel modernizálására. Ilyen törekvések nálunk is vannak, de ezek jelenleg zömmel csak megnövelik az alkalmazó szervek feladatait és nem egyszerűsítenek, hanem amíg az eredeti anyagot minden körülmények között meg kell őrizniük, csak bonyolítják az ügyvitelt. E téren reális feltétel, hogy a keletkező anyag egy jelentős részét ne a maga valójában kelljen megőrizni hanem gyorsabb információt fegyelmezettebb ügyvitelt és kisebb tároló helyisége igénylő irathordozót lehessen'alkalmazni Erre jelenleg a mikrofilm alkalmas. Azonban a hazai joggyakorlat és levéltári gyakorlat jelenleg nem segíti elő a lényegesen gazdaságosabb éstermelékenyebb modern irathordozók elterjedését. Ezért ki kellene dolgozni olyan törvénytervL^ mely tehetővé teszi a mikrofilmet iratként alkalmazm? fe ^S^wV^Sto tori^^ anyagmennyiségét, melyet mindenkLra ^ pl ez?a mZSa k^^S^r^^f^b^k A többi iratanyag '^S^^^^^^^vL^^^^ csak akkor vTIrteS ét" Az ennél rövidebb étertn^T^^^^ Inteni a vállalti szervezet azt nem Sénvl Ha ^rm^^^^^^^^^azl technikai felsferelés Skségte? L^^^^^Sli^^^m^^T^^ot DizosíiaS azüS kölcfSr nvé^^ közösen Ib^^Tá^i^^^^S^^^^ a tzdaságTStegrációból fakadóelőnvöket Urnákkor ^^^^S^^f&^^r^ olvln^ teszi hosszúig
