LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE

Állományvédelem - Scholz Tamás: A levéltári anyagvédelem kérdései. • 1974. [LK 1974. 515-523. p.]

A LEVÉLTÁRI ANYAGVÉDELEM KÉRDÉSEI A levéltártudomány fejlődése magával hozta a levéltári technika fejlődését is. Ma már nélkülözhetetlen ennek a technikának tudományos alapokra helyezése, és az így kidolgozott eredmények mielőbbi alkalmazása, hogy a Levéltári Törvény, annak Végrehajtási Utasítása és a Levéltári Ügyviteli Szabályzat elénk állított feladatait a legjobban végrehajthassuk. A rendeletek részben az eddig kialakult helyzetet rögzítik, részben keretet adnak a további munkákhoz. A kereteket megfelelő tartalommal megtölteni a mai levéltárosi társadalom feladata. Azonban eredményes munkát csak akkor végezhetünk, ha minden terület számot vet eddigi eredménveivel és gondjaival, és ezekből kiindulva kialakítja azt a távlati koncepciót melynek végrehajtása biztosíthatja a levéltári anyag biztonságos megőrzését; tudományos feldolgozását, vagyis az alkalmazó tudományoknak lehetőséget biztosítunk a jelenben és a jövőben egyaránt, hogy forrásanyagunkra támaszkodva jobban végezhessék munkájukat. A levéltári anyag biztonságos megőrzését van hivatva biztosítani az anyagvédelem. Anyagvédelem alatt a levéltári anyagnak keletkezésétől hosszú időn át történő megőrzését értjük, olyan keretek között, mely az anyagot feldolgozásra alkalmas állapotban tartja. Azonban ma már mindenki előtt világos, aki ezen a területen dolgozik, hogy a levéltári anyag fogalma a modern irat-hordozók széles körű elterjedésével lényegesen kibővült, és a jövőben várhatóan ez a kör csak szélesedni fog. Ugyanakkor a már levéltárakban őrzött anyag jelentős része az eddigi tárolási körülmények miatt — melyekbe a háborús körülményeket is beleértiük — olyan állapotban van, hogy megmentésük komoly erőfeszítéseket igényel társadalmunktól. Ma már egyes megyei levéltárak igen nehezen nélkülözik azokat a raktárakat, melyekben a levéhári anyag nemcsak méltó helyen, hanem biztonságosan is őrizhető. Levéltári raktárkapacitásunk már igen szűk. és nem egy esetben ez az oka annak, hogy az irat már az őt létrehozó szerveknél károsodik méghozzá olyan mértékben, hogy a levéltárakban már csak nagyon költséges eljárásokkal menthetjük meg Tehát a meglevő helyzetből és a várható fejlődésből együttesen kialakítható egy olyan feladatkör, melynek megoldása szükséges ahhoz hogy a levéltári anyagot a jelenkor és a jövő számára felhasználhatóvá tegyük A következőkben részben ezzel a kérdéssé , részben azoknak ^ZatSk^z felvSXáHJetaék foglalkozni melyek megoldása különösebbSSt nem iST^Sükkel javíthatunk jelenlegi helyzetünkön ^élt^ya^^^r^k^^^l^^a hogy a levéltári Lyagot l^^S^^^l^^^j^^ Ezérí szükséges lenne kiS eközötffelelnek mtg^^JJ^^^bS^^^^^^^^^