ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Melléklet: 1-2. sz. • 1952.12.28 [9/1952 BM sz. utasítás = Belügyi Közlöny rendkívüli sz.]

házasság megkötése előtt törlént meghallgatásáról készített jegyzőkönyv nem kap számot. Ezeket az iratokat a tartal­muknak megfelelő bejegyzés teijesítéséig külön kell ke­zelni, a bejegyzés teljesítése után pedig anyakönyvi szám­mal [ (2) bek.] kell ellátni és így kell irattárba he­lyezni. Ha azok a felek, akiket a tervezett házasságkötésük előtt az anyakönyvvezető meghallgatott, a házasságot a meghallgatástól számított hat hónapig nem kötik meg, a jegyzőkönyvet csoportszámmal kell ellátni és ez alatt a szám alatt kell irattárba helyezni. (5) A (4) bekezdés alá nem tartozó iratot érkezése után a csoportszámának megfelelő nyilvántartási lapon nyilván-­tartásba kell venni és csoportszámmal [ (3) bek.) kell el­látni. Ezt a számot az irat. mindaddig megtartja, amíg ér­demi elintézést nem nyer és irattárba nem kerül (195. §.). Az iratok elhelyezése az irattárban. 195. §. (1) Az anyakönyvi eljárás során keletkezett iratokat el­intézésük után i a) az anyakönyvi irattárban vagy b) a vegyes irattárbari kell elhelyezni. (2) Az anyakönyvi irattárba kerül minden olyan irat, amely anyakönyvi bejegyzésre vonatkozik. Az anyakönyvi irattárban az iratokat három külön csoportban kell kezelni: a születési, a házassági és a halotti anyakönyvi iratok csoportjába'n. (3) Az anyakönyvi irattárba kerülő minden irat anya­könyvi számot kap. Az az irat, amelyet irattárba helyezés előtt csoportszám alatt kezeltek, az irattárba helyezéssel egyidejűleg kap anyakönyvi számot. Az anyakönyvi szám akkor is az anyakönyvi bejegyzés fölyószámából és évszá­mából áll, ha korábbi évben teljesített anyakönyvi bejegy­zésre vonatkozik. Az iratokat az anyakönyvi irattárban mindig az anyakönyvi bejegyzés évének és folyószámának megfelelő sorrendben kell kezelni. (4) Ha olyan iratot kell az anyakönyv' irattárban elhe­lyezni, amelynek csoportszáma volt, a csoportszámot át kell húzni és felette fel kell tüntetni az .irat .új anyakönyvi számát. Egyedejűleg a ínyilvántartólap „Irattári feljegyzé­sek" rovatában fel kell jogyezni, hogy az anyakönyvi irat­tárban milyen folyószám alatt van elhelyezve, (5) Azt az iratot, amely születési, házassági és halotti vagy születési és házassági anyakönyvi bejegyzésre is vo­natkozik,'a születési- anyakönyvi iratok csoportjában kell elhelyezni. Ilyen esetben a házassági iratoknál utalni kell a születési anyakönyvi iratok csoportjában elhelyezett iratra, a halotti anyakönyvi irattálba pedig irafpótló lapot kell- elhelyezni és azon kell feltüntetni, hogy az irat hol ta­lálható. (6) A vegyes irattárba azok az iratok kerülnek, ame­lyek nem vonatkoznak anyakönyvi bejegyzésre. Ezeket ik­tatószámuk sorrendjében kell kezelni. Az iratok megtekintése. 196. §. (1) Az anyakönyvi iratokat csak az anyakönyvvezető engedélyével és ellenőrzése mellett lehet megtekinteni. (2) Az anyakönyvvezető az iratok megtekintését csak an­nak engedélyezheti, aki személyazonosságát ( igazolja és személyére szóló meghatalmazással, igazolja, hogy az anyakönyvi irat megtekintésére pontosan meghatározott adatok megállapítása céljából hivatalos eljárással kapcso­latban van szükség. Iratok kiadása az irattárból. 197. §. Anyakönyvi iratot az irattárból csak hatóság (bíróság) megkeresésére, illetőleg utasítására szabad kiadni. A kiadást csak a felügyelő hatóság rendelheti el. Az anyakönyvvezető köteles a hivatalos használatra kiadott iratot nyilvántartani és gondoskodni arról, hogy az iratokat visszküldjék. Ir átselejtezés. 198. §. A selejtezésre a 131—10/1952. (B. K. 11J B. M. számú utasítás rendelkezései irányadók. HARMINCNYOLCADIK FEJEZET. Keresetindítás gyermektartási ügyben. 199. §. (1) Kiskorút illető tartási követelés érvényesítése iránt á kiskorú lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezető is in­díthat a kiskorú érdekében keresetet [1952. III. tv. 2. $. (2),' bek], (2) Az anyakönyvvezető a kiskorú tartása iránt — rend­kívül sürgős esetét kivéve — csak az elsőfokú anyakönyvi felügyelő engedélyével indíthat keresetet. Ha az anyakönyv­vezető rendkívül sürgős esetben az elsőfokú anyakönyvi fel­ügyelő engedélye nélkül indított keresetet, köteles erről az elsőfokú anyakönyvi felügyelőnek utólag jelentést tenni. (3) A keresetet a kiskörű szülői ellen, ha pedig a szü­lők nem élnek, vagy a kiskorú tartására képtelenek, a kis­korú nagyszülői ellen kell megindítani. Abban az esetben, ha a kiskorú apja nem állapítható meg, a keresetet meg lehet indítani az ellen a férfi ellen is, aki az anyával a gyermek fogantatásának idejében nemileg érintkezett,­(4) A keresetet a'z előtt a járásbíróság előtt kell meg­indítani, amelynek területén a tartásra kötelezett lakik, ille­tőleg belföldi lakóhely hiányában tartózkodik. Az írásbeli keresetlevelet eggyel több példányban kell beadni, mint ahány fél a perben érdekelve van (1952. III. tv. 156. §). HARMINCKILENCEDIK FEJEZET. Az anyakönyvi eljárással kapcsolatos illetékszabályok. 200. §. Az anyakönyvi bejegyzések és a bejegyzésekhez, valamint a házasságkötési eljárás során szükséges iratok végül az illetékre vonatkazó szabályokban meghatározott --esetek­ben kiállított anyakönyvi kivonatok illetékmentesek. Az il­letékmentességet az illetékmentes okiratokon az illetéksza­bályoknak megfelelően fel kell tüntetni. ,

Next

/
Thumbnails
Contents