ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Melléklet: 1-2. sz. • 1952.12.28 [9/1952 BM sz. utasítás = Belügyi Közlöny rendkívüli sz.]

NEGYVENEDIK FEJEZET. Az anyakönyvi és a házasságkötési eljárással kapcsolatos büntető rendelkezések. A születési anyakönyv vezetésével kapcsolatos rendelkezések. 201. §. (1) Aki valamely gyermeket bármely módon családi ál­lásától megfoszt, vagy ezen állását megváltoztatja, a családi állás elleni büntettet követi el és hat hónaptól egy évig terjedhető börtönnel büntetendő (Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítása — a to­vábbiakban: B. H. Ö. — 316. pont). (2) Ha az (1) bekezdés alá tartozó cselekményt nye­részkedési szándékból követik el: egy évtől öt évig terjed­heti börtönnel büntetendő (B. H. Ü. 316. pont). (3) Egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő az az anyakönyvvezető, aki hatósági felhívás ellenére nem jegyzi be az anyakönyvbe azt, hogy jogerős bírói ítélet megállapí­tása szerint . a) az anya házassági köteléke alapján kit kell a gyermek apjának tekinteni, b) a születési anyakönyvbe a gyermek apjaként az anya házassági köteléke alapján bejegyzett férfi a gyermeknek nem apja (B. H. ö. 317. pont). Jogosulatlan közreműködés házasság megkötésénél. 202. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendel­kezés alá nem esik, bűntett miatt hat hónapig terjedhető börtönnel büntetendő az az anyakönyvvezető, aki bár tudva, hogy a házasság megkötésénél való közreműködésre *nem jogosult, annál mégis közreműködik (B. H. ö. 313. pont) (2) Bűntett miatt pénzbüntetéssel büntetendő az az anya* könyvvezető, aki az (1) bekezdés alá tartozó cselekményt gondatlanságból követi el (1952. évi 23 sz. tvr. 46. §). Kettős házasság. v 203. §. (1) Aki érvényes házassági kötelékben lévén, ismét házas­ságra lép, úgyszintén az a nemházas is, aki tudva ily egyén- . nel házasságot köt, a kettős házasság bűntettét követi el és hat hónaptól három évig terjedhető börtönnel büntetendő (B. H. ö. 309. pont). (2) Az. aki a vele házasságra lépő felet az előbbi kötelék fennállására nézve tévedésbe ejtette, hat hónaptól öt évig terjedhető börtönnel büntetendő (B. H. Ö. 309. pont). (3) Az az anyakövvezető, aki tudva, hogy 4 megköttetni szándékolt házasság kettős házasság, a feleket összeadja, hat hónaptól .öt évig terjedhető börtönnel büntetendő (B. H. ö. 310. pont). (4) Az az anyakönyvezető, kit a kettős házasság meg­kötése körül gondatlanság terhel, bűntett miatt egy évig terjedhető börtönnel büntetendő (B. H. ö. 310. pont). Házasságkötés érvénytelenségi ok ellenére. 204. §. ^ (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendel­kezés alá nem esik, bűntett miatt hat hónapig terjedhető börtönnel büntetendő, aki érvénytelenségi ok ellenére há­zasságot köt [1952. évi 23. sz. tvr. 47. § (1) bek.l. (2) Az (I) bekezdés alá tartozó bűntett pénzbüntetéssel büntetendő, ha azt gondatlanságból követik el [1952. évi 23. sz. tvr. 47. § (2) bek.]. Érvénytelenségi ok elhallgatása házasság megkötésénéL 205. §. (1) Aki a házasság megkötéséné! a másik fél előtt va­lamely érvénytelenségi okot elhallgatott: a családi állás el­leni büntettet követi el és hat hónaptól két évig terjedhető börtönnel büntetendő (B. H. Ö. 311. pont). (2) Ezen bűntelt miatt csupán a sértett fél indítványára van helye a büntető eljárásnak (B. H. ö. 311. .pont). Házaságkötésnél közreműködés érvénytelenségi * ok esetében. 206. §. . (1) Az az anyakönyvevező, aki tudva, hogy olyan ér­vénytelenségi ok forog fenn, mely miatt a házasság érvény­telenné nyilvánítható, a feleket mégis összeadja: hat hó­naptól három évig terjedhető börtönnel büntetendő ^B, H. ö. 312. pont). (2) Az az anyakönyvvezető, akit olyan házasság megkö­tésénél, mely fennforgó érvénytelenségi ok miatt érvény­telenné nyilvánítható, gondatlanság terhel: hat hónapig ter­jedhető börtönnel büntetendő (B. H. ö. 312. pont). Jogtalan névviselés. 207. §. (1) Mindenki azt a családi és utónevet köteles viselni, amely a születési anyakönyv szerint őt megilleti. (2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendel­kezés alá nem esik, kihágást követ el és ötezer forintig ter­jedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést megszegi, vagy kijátssza. A kihágás miatt az eljárás a végrehajtóbizottság hatáskörébe tarto­zik (1952, évi 19. sz. tvr. 11. §). TIZEDIK RÉSZ. Átmeneti rendelkezések. NEGYVENEGYEDIK FEJEZET. A szervezettél kapcsolatos átmeneti rendelkezések. A használatban lévő és a párhuzamos anyakönyvek vezetésének megszüntetése. 208 §. (1) A jelen utasítás hatálybalépése időpontjában haszná­latban lévő még meg nem telt anyakönyveket az 1952. évi december hó 31. napjával szabályszerűen le kell zárni és azokban további alapbejegyzést teljesíteni nem szabad. Az 1953. évi január hó 1. napjától csak a jelen utasítás 25. §-ában meghatározott minta szerinti anyakönyvekbe szabad alapbejegyzést teljesíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents