ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Melléklet: 1-2. sz. • 1952.12.28 [9/1952 BM sz. utasítás = Belügyi Közlöny rendkívüli sz.]

(4) Ha a 63. § (2) bekezdése értelmében a születési anyakönyvbe, illetőleg a 143. § (1) bekezdés értelmében a halotti anyakönyvbe bejegyzendő adatokat hivatalból nugállapítani nem lehet, a születést a talált gyermekre (72. §), illetőleg a halálozást a talált hullára (142. §) vonatkozó szabá'yok megfelelő alkalmazásával kell bejegyezni. (5) Az elsőfokú anyakönyvi felügyelő a íiozzáérkezett jeíentés alapján megállapítja, hogy a mulasztás valóban fennáll-e. Azt. aki a születés, illetőleg a halálozás bejelentésínek kötelezettségére vonatkozó rendelkezést megszegi, vagy kijátssza, pénzbírsággal kell sújtani. A pénzbírság legmagasabb összege kétszáz forint. [Át. 5. § (3) bek.] A pénzbírság annak a községi, városi, illetőleg városi kerületi tanácsnak a bevételét képezi, amelynek területén a bejelentést elmulasztották. A pénzbírságot községnél a költségvetési folyószámla, városnál (városi kerületnél) a költségvetési fő folyószámla javára kell befizetni s azt a „12 6 20 01 Tanács és vépreliajtóbizottság" cím „53 Működési bevétel" rovaton kel! elszámolni (6) Ha a közintézel vezetője (parancsnoka) az 59. §. illetőleg a 136. § alapján őt terhelő bejelentési kötelezettségét megszegte, az anyakönyvvezető a részletes tényállást az elsőfokú anyakönyvi felügyelőhöz bejelenti. Az elsőfokú anyakönyvi felügyelő a mulasztást elkövető felettes szervéhez fordul a megtorlási eljárás lefolytatása iránt. (7) Ha az anyakönyvvezető arról szerez tudomást, hogy más anyakönyvi kerületben történt születést nem jelentettele be, a születés adatait és a mulasztás körülményeit felderíti, majd a nyomozás során felvett jegyzőkönyvet a részletes tényállás ismertetésével további eljárás céljából a születés anyakőnyvvezésére illetékes anyakönyvvezetőnek megküldi. KILENCEDIK FEJEZET. . Az utólagos bejegyzésekre vonatkozó általános rendelkezések. Utótagos bejegyzések. 56. •§. (1) Ulólagos bejegyzés az alapbejegyzésre (52. §) vonatkozóan teljesített minden újabb bejegyzés, ide nem értve az a!apbeje;jyzés lezárása után az anyakönyvvezető saját hatáskörében teljesített hiánypótlást (48. §), valamint a 70. § (1)_ bekezdése értelmében az apa adatai nélkül teljesített születési anyakönyvi bejegyzést. (2) Az utólag bejegyzendő adatokat a) a születési anyakönyvre nézve a 76. §, b) a házassági anyakönyvre nézve a 129. §, c) a halotti anyakönyvre nézve a 149. § határozza meg. Más adatot az anyakönyvben utólagos bejegyzésként nem szabad feltüntetni. (3) Utólagos bejegyzéseket az anyakönyvekben — a (4) bekezdésben felsorolt esetek kivételével — csak a felügyelő hatóságok (9. §) írásbeli utasítása alapján szabad teljssíteni. (4) Az anyakönyvvezető saját hatáskörében teljesítheti a) a születési és a házassági anyakönyvben a halálozásra (88., 132. §) (2. sz. minta, 3., 17., 18. sz. példák; 3. sz. minta, 3. sz. példa), ^ b) a házassági anyakönyvben a házasságból születendő gyermekek közös családi nevére (130. §) vonatkozó utólagos bejegyzést (3. sz. minta. 1., 2. sz. példák). (5) Az utólagos bejegyzést az anyakönyv „Utólagos bejegyzések rovatában, jegyzőkönyvi mintájú anyakönyvben pedig a lap szélén kell teljesíteni. (6) Ha az utólagos bejegyzéssel kapcsolatban valamely korábban bejegyzett adatot törölni kell, a törlés nem a vonatkozó szövegrész áthúzásával, hanem a törlés tényének az „Utólag bejegyzések" rovatába való bejegyzésével történik (pl. „Az apa adatait törlöm"). A törlésre vonatkozó szöveget a felügyelőhatóság adja meg az utólagos bejegyzéit elrendelő határozatában (57. § 3. bek). (7) Az újból való anyakönyvezés során az első alapbejegyzést a 158. § (4) bekezdésében meghatározott szabálvok szerint kell .törölni. Eljárás az utólagos bejegyzések elrendelésénél. 57. §. (1) Az anyakönyvvezető az olyan utólagos bejegyzésre vonatkozó iratot (értesítést, jegyzőkönyvet, hatósági rendelkezést stb.), amelynek alapján az utólagos bejegyzést az 56. § (4) bekezdése értelmében a saját hatáskörében nem teljesítheti a vonatkozó alapbejegyzést tartalmazó anyakönyvi másolattal (168. §) felterjeszti a) az igazságügyminiszterhez, ha a bejelentés alapja külföldi bíróságnak házassági ügyben hozott határozata, b) a belügyminiszterhez, ha a bejelentés alapja más külföldi bírósági vagy hatósági határozhat, vagy ha a bejelentés külföldi bírósági vagy hatósági határozat, vagy ha a bejelentés külföldi állampolgárságnak, illetőleg a jelen utasítás hatálybalépése előtt bejegyzett kétes állampolgárságnak vagy hontalanságnak megszűnésére vonatkozik, c) az elsőfokú anyakönyvi felügyelőhöz, ha a bejelentés nem tartozik sem az a), sem ab) pont alá. (2) Az igazságügyminiszler az (1) bekezdés alapján hozzá felterjesztett ügyben hozott döntését a belügyminiszterhez küldi meg, aki az anyakönyvezés iránt a szükséges intézkedést megteszi. (3) Az utólagos bejegyzés elrendelése esetén, az anyakönyvvezetőhöz intézett utasításba bele kell foglalni az utólagos bejegyzés teljes szövegét. A szövegben fel kell tüntetni az utólagos bejegyzés alapjául szolgáló okiratot kiállító hatóság (bíróság) megnevezését és határozata számát, továbbá az utólagos bejegyzés teljesítését elrendelő szerv (belügyminiszter, anyakönyvi felügyelő) megnevezését és utasítása számát is. Kiigazítás. 58. §. (1) Az alapbejegyzést, illetőleg az utólagos bejegyzést ki kell igazítani, ha a) a bejegyzés nem felel meg a születés, a házasságkötés, illetőleg a halálozás időpontjában fennállott tényeknek (2. sz. minta, 3. sz. példa); b) a bejegyzés nem felel meg az anyakönyvek vezetésére vonatkozó szabályoknak (2. sz. minta, 19. sz. példa); . c) az anyakönyvi bejegyzést hiányos adatokkal teljesítették és a hiányzó adatokat később megállapították (4. sz. minta, 1. sz. példa). Ha a születés bejegyzését az apára vonatkozó adatok hiányában teljesítették és az apára vonatkozó adatokat később megállapították, nem a jelen §, hanem a 70. § szerint kell eljárni. (2) A kiigazítási eljárást a kiigazítandó bejegyzést nyilvántartó anyakönyvvezető kérelemre vagy hivatalból indítja meg, de a kiigazítást — tisztázott tényállás esetén — a belügyminiszter és az anyakönyvi felügyelő kiigazítási eljárás nélkül is elrendelheti. (3) Hivatalból az eljárást bármelyik anyakönyvi felügyelőhatóság rendeletére meg kell indítani, de megindíthatja azt hivatalból az anyakönyvvezető a saját kezdeményezéséből is. Hivatalból az eljárást csak akkor kell megindítani, ha az anyakönyvek vezetésére vonatkozóan lényeges szabályt sértetlek meg, vagy ha üényeges adat hibás, illetőleg' hiányos. (4) Ha a rendelkezésre áiló adatok alapján a tényállás nem tisztázott és az érdekeltek vagy a tényállás megállapítása szempontjából lényeges más személyek meghallgatása szükséges, a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a szükséges iratokat külföldről kell beszerezni, vagy az. akit meg kell hallgatni, külföldön lakik, a belügyminiszterhez kell megfelelő előterjesztést tenni.' Az érdekelt anyakönyvvezető személyes meghallgatását lehetőleg mellőzni kell. (5) A kiigazítási eljárás eredményéhez képest a kiigazítás kérdésében határozathozatalra az az elsőfokú anyakönyvi felügyelő illetékes, akinek felügyelete alá a kiigazítandó anyakönyv tartozik. A határozatot a bejegyzés tekintetében érdekelt személyekkel írásban kell közölni. (6) Az elsőtokú anyakönyvi felügyelő a határozatát csak annak jogerőre emelkedése után vagy akkor küldi meg az anyakönyvvezetőnek, ha határozata a kérelemnek mindenben megfelel és az a kérelmezőn — illetőleg a törvényes képvi-