ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Melléklet: 1-2. sz. • 1952.12.28 [9/1952 BM sz. utasítás = Belügyi Közlöny rendkívüli sz.]

(4) Ha a 63. § (2) bekezdése értelmében a születési anya­könyvbe, illetőleg a 143. § (1) bekezdés értelmében a ha­lotti anyakönyvbe bejegyzendő adatokat hivatalból nugálla­pítani nem lehet, a születést a talált gyermekre (72. §), il­letőleg a halálozást a talált hullára (142. §) vonatkozó sza­bá'yok megfelelő alkalmazásával kell bejegyezni. (5) Az elsőfokú anyakönyvi felügyelő a íiozzáérkezett je­íentés alapján megállapítja, hogy a mulasztás valóban fenn­áll-e. Azt. aki a születés, illetőleg a halálozás bejelentésínek kötelezettségére vonatkozó rendelkezést megszegi, vagy ki­játssza, pénzbírsággal kell sújtani. A pénzbírság legmaga­sabb összege kétszáz forint. [Át. 5. § (3) bek.] A pénzbír­ság annak a községi, városi, illetőleg városi kerületi tanácsnak a bevételét képezi, amelynek területén a bejelentést elmu­lasztották. A pénzbírságot községnél a költségvetési folyó­számla, városnál (városi kerületnél) a költségvetési fő folyó­számla javára kell befizetni s azt a „12 6 20 01 Tanács és vépreliajtóbizottság" cím „53 Működési bevétel" rova­ton kel! elszámolni (6) Ha a közintézel vezetője (parancsnoka) az 59. §. ille­tőleg a 136. § alapján őt terhelő bejelentési kötelezettségét megszegte, az anyakönyvvezető a részletes tényállást az elsőfokú anyakönyvi felügyelőhöz bejelenti. Az elsőfokú anyakönyvi felügyelő a mulasztást elkövető felettes szervé­hez fordul a megtorlási eljárás lefolytatása iránt. (7) Ha az anyakönyvvezető arról szerez tudomást, hogy más anyakönyvi kerületben történt születést nem jelentettele be, a születés adatait és a mulasztás körülményeit felderíti, majd a nyomozás során felvett jegyzőkönyvet a részletes tényállás ismertetésével további eljárás céljából a születés anyakőnyvvezésére illetékes anyakönyvvezetőnek megküldi. KILENCEDIK FEJEZET. . Az utólagos bejegyzésekre vonatkozó általános rendelkezések. Utótagos bejegyzések. 56. •§. (1) Ulólagos bejegyzés az alapbejegyzésre (52. §) vonat­kozóan teljesített minden újabb bejegyzés, ide nem értve az a!apbeje;jyzés lezárása után az anyakönyvvezető saját ha­táskörében teljesített hiánypótlást (48. §), valamint a 70. § (1)_ bekezdése értelmében az apa adatai nélkül teljesített szü­letési anyakönyvi bejegyzést. (2) Az utólag bejegyzendő adatokat a) a születési anyakönyvre nézve a 76. §, b) a házassági anyakönyvre nézve a 129. §, c) a halotti anyakönyvre nézve a 149. § határozza meg. Más adatot az anyakönyvben utólagos bejegyzésként nem szabad feltüntetni. (3) Utólagos bejegyzéseket az anyakönyvekben — a (4) bekezdésben felsorolt esetek kivételével — csak a felügyelő hatóságok (9. §) írásbeli utasítása alapján szabad teljssí­teni. (4) Az anyakönyvvezető saját hatáskörében teljesítheti a) a születési és a házassági anyakönyvben a halálozásra (88., 132. §) (2. sz. minta, 3., 17., 18. sz. példák; 3. sz. minta, 3. sz. példa), ^ b) a házassági anyakönyvben a házasságból születendő gyermekek közös családi nevére (130. §) vonatkozó utólagos bejegyzést (3. sz. minta. 1., 2. sz. példák). (5) Az utólagos bejegyzést az anyakönyv „Utólagos be­jegyzések rovatában, jegyzőkönyvi mintájú anyakönyvben pe­dig a lap szélén kell teljesíteni. (6) Ha az utólagos bejegyzéssel kapcsolatban valamely korábban bejegyzett adatot törölni kell, a törlés nem a vo­natkozó szövegrész áthúzásával, hanem a törlés tényének az „Utólag bejegyzések" rovatába való bejegyzésével történik (pl. „Az apa adatait törlöm"). A törlésre vonatkozó szöveget a felügyelőhatóság adja meg az utólagos bejegyzéit elren­delő határozatában (57. § 3. bek). (7) Az újból való anyakönyvezés során az első alap­bejegyzést a 158. § (4) bekezdésében meghatározott sza­bálvok szerint kell .törölni. Eljárás az utólagos bejegyzések elrendelésénél. 57. §. (1) Az anyakönyvvezető az olyan utólagos bejegyzésre vo­natkozó iratot (értesítést, jegyzőkönyvet, hatósági rendelke­zést stb.), amelynek alapján az utólagos bejegyzést az 56. § (4) bekezdése értelmében a saját hatáskörében nem teljesít­heti a vonatkozó alapbejegyzést tartalmazó anyakönyvi má­solattal (168. §) felterjeszti a) az igazságügyminiszterhez, ha a bejelentés alapja kül­földi bíróságnak házassági ügyben hozott határozata, b) a belügyminiszterhez, ha a bejelentés alapja más kül­földi bírósági vagy hatósági határozhat, vagy ha a bejelentés külföldi bírósági vagy hatósági határozat, vagy ha a beje­lentés külföldi állampolgárságnak, illetőleg a jelen utasítás hatálybalépése előtt bejegyzett kétes állampolgárságnak vagy hontalanságnak megszűnésére vonatkozik, c) az elsőfokú anyakönyvi felügyelőhöz, ha a bejelentés nem tartozik sem az a), sem ab) pont alá. (2) Az igazságügyminiszler az (1) bekezdés alapján hozzá felterjesztett ügyben hozott döntését a belügyminiszterhez küldi meg, aki az anyakönyvezés iránt a szükséges intézke­dést megteszi. (3) Az utólagos bejegyzés elrendelése esetén, az anya­könyvvezetőhöz intézett utasításba bele kell foglalni az utó­lagos bejegyzés teljes szövegét. A szövegben fel kell tüntetni az utólagos bejegyzés alapjául szolgáló okiratot kiállító ható­ság (bíróság) megnevezését és határozata számát, továbbá az utólagos bejegyzés teljesítését elrendelő szerv (belügyminisz­ter, anyakönyvi felügyelő) megnevezését és utasítása szá­mát is. Kiigazítás. 58. §. (1) Az alapbejegyzést, illetőleg az utólagos bejegyzést ki kell igazítani, ha a) a bejegyzés nem felel meg a születés, a házasságkötés, illetőleg a halálozás időpontjában fennállott tényeknek (2. sz. minta, 3. sz. példa); b) a bejegyzés nem felel meg az anyakönyvek vezetésére vonatkozó szabályoknak (2. sz. minta, 19. sz. példa); . c) az anyakönyvi bejegyzést hiányos adatokkal teljesítet­ték és a hiányzó adatokat később megállapították (4. sz. minta, 1. sz. példa). Ha a születés bejegyzését az apára vonatkozó adatok hiányában teljesítették és az apára vonat­kozó adatokat később megállapították, nem a jelen §, ha­nem a 70. § szerint kell eljárni. (2) A kiigazítási eljárást a kiigazítandó bejegyzést nyil­vántartó anyakönyvvezető kérelemre vagy hivatalból indítja meg, de a kiigazítást — tisztázott tényállás esetén — a bel­ügyminiszter és az anyakönyvi felügyelő kiigazítási eljárás nélkül is elrendelheti. (3) Hivatalból az eljárást bármelyik anyakönyvi felügyelő­hatóság rendeletére meg kell indítani, de megindíthatja azt hivatalból az anyakönyvvezető a saját kezdeményezéséből is. Hivatalból az eljárást csak akkor kell megindítani, ha az anyakönyvek vezetésére vonatkozóan lényeges szabályt sér­tetlek meg, vagy ha üényeges adat hibás, illetőleg' hiányos. (4) Ha a rendelkezésre áiló adatok alapján a tényállás nem tisztázott és az érdekeltek vagy a tényállás megállapí­tása szempontjából lényeges más személyek meghallgatása szükséges, a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a szükséges iratokat külföldről kell beszerezni, vagy az. akit meg kell hallgatni, külföldön lakik, a belügyminiszter­hez kell megfelelő előterjesztést tenni.' Az érdekelt anya­könyvvezető személyes meghallgatását lehetőleg mellőzni kell. (5) A kiigazítási eljárás eredményéhez képest a kiigazítás kérdésében határozathozatalra az az elsőfokú anyakönyvi felügyelő illetékes, akinek felügyelete alá a kiigazítandó anya­könyv tartozik. A határozatot a bejegyzés tekintetében érde­kelt személyekkel írásban kell közölni. (6) Az elsőtokú anyakönyvi felügyelő a határozatát csak annak jogerőre emelkedése után vagy akkor küldi meg az anyakönyvvezetőnek, ha határozata a kérelemnek mindenben megfelel és az a kérelmezőn — illetőleg a törvényes képvi-

Next

/
Thumbnails
Contents