ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Melléklet: 1-2. sz. • 1952.12.28 [9/1952 BM sz. utasítás = Belügyi Közlöny rendkívüli sz.]

selőn és meghatalmazotton — felül más személyt nem érint. (7) Egyebekben a kiigazítási eljárás és a kiigazítás be­jegyzése tekintetében az utólagos bejegyzésekre vonatkozó szabályokat (56., 57. §.) kell alkalmazni. (8) Az apára vonatkozó adatok hiányában teljesített be­jegyzésekről vezetett nyilvántartást. í 192. §. (3) bek.j a megfelelő anyakönyvi bejegyzés kiigazítása esetén helyes­bíteni kell. HARMADIK RÉSZ. A születés anyakönyvezésére vonatkozó részletes szabályok. TIZEDIK FEJEZET. A születés bejelentése. A szT.iciés bejelentésére kötelezetlek 59. §. (1) A születés bejelentésére az alábbi sorrend szerint fokozatosan a következő személyek kötelesek: a) közintézetben történt születésié vonatkozóan — a 61. §. (5) bekezdésének rendelkezéséhez képest — a köz­intézet vezetője (parancsnoka), b) a szülők, c) az, aki az anyával egy lakásban lakik (2) Ha a gyermek apja a 67, § értelmében megállapítható, a születés bejelentésével kapcsolatos tennivalók elsősorban az apát, egyébként az anyát terhelik (3) A bejelentésre kötelezett helyett a bejelentést a törvé­nyes képviselő vagy meghatalmazott is megteheti (15. §). (4) Az, aki az (1) bekezdésben megállapított sorrendben utóbb következik, a bejelentésre csak akkor köteles, ha a sor­rend szerint őt megelőző kötelezett nincs, vagy ha az a beje­lentési kötelezettségének nem tesz eleget és ezért az anya­könyvvezető őt, mint soron következő kötelezettet felhívja a bejelentés megtételére [55. § (2) bek.]. (5) Ha bejelentésre kötelezett nincs, az 55. § (3) bekez­désében foglaltak szerint kell eljárni. (6) Az előző bekezdésekben megszabott bejelentési kötele­zettségen felül a bába is köteles minden születést, amelynél közreműködött, szóban vagy írásban az anyakönyvvezetőnek bejelenteni. A bejelentést akkor is meg kell tenni, ha a gyermek halva született, vagy szülés közben meghalt. A bejelentés határideje. 60. §. (1) A születést a születéstől számított nyolc nap alatt kell bejelenteni. A határidő a születés napját követő nappal kez­dődik és abba a munkaszüneti napok is beleszámítanak. A közintézetben történt születést legkésőbb a születést követő munkanapon kell bejelenteni. (2) A bába az 59. § (6) bekezdése értelmében őt terhelő bejelentési kötelezettségének a születést követő legközelebbi munkanapon köteles eleget tenni. (31 A halva született vagy szülés közben meghalt gyer­meket (74. §) a következő munkanapon kell bejelenteni. (4) A bejelentés elmulasztása esetén az 55. § szerint kell eljárni. (5) Ha a születést a születés napja után egy hónapon túl jelenlik be, a bejegyzést csak az elsőfokú anyakönyvi fel­ügyelő utasítására szabad teljesíteni (153. §). A bejelentés módja. 61. §. (1) A bejelentő köteles a bejelenlés alkalmával közölni azokat az adatokat, amelyeket a 65. § értelmében be kell jegyezni az anyakönyvbe.' Ha a bejelentés alkalmával a gyer­mek apját nem lehet megállapítani (67. §), a bejelentésben erre utalni kell. (2) A bejelentés alkalmával be kell mutatni a házasság­ban élő szüiök házassági anyakönyvi kivonatát. Ha a feleség a házasságkötés után kizárólag saját leánykori nevét viseli, Dlyan házassági anyakönyvi kivonatot kell bemutatni, amelyba a gyermekek családi neve be van jegyezve, ha pedig a bejegyzés még nem történt meg, a megállapodást tartal­mazó okiratot is (130. §). Ha a gyermek nem házasságban élő szülőktől származik és a bejelentő azt állítja, hogy i gyermek az apa nevét viseli, a megállapodást tartalmazó okiratot kell bemutatni. (3) A (2) bekezdésben említett megállapodást tartalmazd okiratot nem kell bemulatni, ha az egyik szülő nem él, isme­retlen helyen tartózkodik, vagy a szülői felügyeletet — annak megszüntetése vagy szünetelése folytán — nem gyakorol­hatja [1952. évi 23. sz. tvr. 9. § (3) bek.], vagy végül, ha a gyermek apjaként képzelt apát jegyeznek be (71. §). Ezek­ben az eseteikben egyedül a másik szülő határozhatja meg, hogy a gyermek melyik szülő családi nevét viselje. A szülői döntését jegyzőkönyvbe kell foglalni és a szülőnek szemé­lyes nyilatkozatot (20. §) is kell tennie arra vonatkozóan, hogy a másik szülő meghalt, ismeretlen helyen tartózkodik, illetőleg a szülői felügyeletet annak megszüntetése vagy szünetelése folytán nem gyakorolhatja. (4) A közintézetbe szülés céljából felvett nőt már a fel­vételkor tájékoztatni kell arról, hogy a szülés után a (2) be­kezdés értelmében milyen okiratokat kell csatolnia. (5) A közintézet vezetője a gyermek megszületése után az 5. számú mintának megfelelő nyomtatványt az anya meg­hallgatása során megállapított adatok felhasználásával ki­tölti (5. sz. minta, 1. sz. példa), csatolja hozzá az anya által a (4) bekezdés értelmében történt felhívásra bemu­tatott okiratokat és megküldi az illetékes anyakönyvvezeíő­nek. (6) A bába által az 59. § (6) bekezdése alapján teljesí­tett bejelentésnek tartalmaznia kell a) a születés évét, hónapját és napját, * b) a gyermek nemét, súlyát és hosszát, c) az apa nevét és lakóhelyét, d) az anya nevét és lakóhelyét, e) azt, hogy a gyermek szülei házassági kötelékben van­nak-e vagy sem, /) azt, hogy á gyermek élve vagy halva síületett-e, illető'-, leg szülés közben halt-e meg, végül g) ha a gyermek házasságban nem élő szülőktől szárma­zott, az anya anyai ági nagyapja nevét. (7) Az anyakönyvvezető a bába által a (6) bekezdés alap­ján teljesített bejelentés adatait a 192. § (2) bekezdése értel­mében vezetett nyilvántartásba bejegyzi és • annak alapján ellenőrzi, hogy az 59. § (1) bekezdése értelmében bejelenlésre kötelezett szabályszerűen teljesíti-e a kötelezettségét. A bejelenlés hiányainak pótlása. 62. §. (1) Ha a bejelentő nem tud nyilatkozni valamely olyan kérdésre, amelyre vonatkozó adatot a 65. § szerint a születési anyakönyvbe be kell jegyezni, de a szükséges adatot előre­láthatólag pótlólag be tudja szerezni, vagy ha a bejelentő a 61. § (2) bekezdésében meghatározott okiratot nem mutatja be, a bejegyzést el kell halasztani (32, §) és a bejelentőt •— közintézet bejelentése esetén közvetlenül az anyát — fel kell hívni, hogy a gyermek születésétől számított egy hónapon belül a hiányzó adatot jelentse be, illetőleg az okiratot mu­tassa be. (2) Ha a feleség a házasságkötés után kizárólag saját leánykori nevét viseli és a gyermek születésének bejelentése alkalmával aj a bemutatott házassági anyakönyvi kivonatban a gyer­mekek családi nevére vonatkozó megállapodás nincs be­jegyezve (130. §), de a bejelentő azt állítja, hogy a meg­állapodást a kivonat kiállítása után a házassági anya­könyvbe bejegyezték, az anyakönyvvezető a szülők házas-

Next

/
Thumbnails
Contents