ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Melléklet: 1-2. sz. • 1952.12.28 [9/1952 BM sz. utasítás = Belügyi Közlöny rendkívüli sz.]

A tűv bejegyzése. 39. §. (1) Az anyakönyvökbe névként azt a családi és utónevet kell bejegyezni, amely a bejegyzendő személyt a bejegyzés időpontjában a születési anyakönyv szerint megilleti. A születési anyakönyvbe az anya, a házassági anyakönyvbe a férj és a feleség anyja, a halotti anyakönyvbe a holott anyja családi és utónevekónt az anya, illetőleg az örökbefogadó anya leánykori családi és utónevét vagy a képzelt anya családi és utónevét keM bejegyezni. A név igazolására okiratot bemutatni csak akkor ke!'!, ha azt a jelen utasítás elrendeli. (2j' A születési anyakönyvbe a gyermek családi neveként a: 66.. 71—73. és 78. §-okban foglalt rendelkezéseknek megfelelően az apa, az anya, az örökbefogadó apa, az örökbefogadó anya. illetőleg képzelt személy családi nevét, a gyermek utóneveként pedig azt az utónevet kell bejegyezni, amelyet a 66. § (3) —(8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével bejelentenek, illetőleg a gyámhatóság megállapít. (3) Ha a magyar állampolgár (43. §) nevét külföldi születési anyakönyvi okirat idegen alakban tartalmazza, a nevet a magyar nyelv szabályai szerint és mindig a magyarnyelvű írásnál használatos betűkkel kell bejegyezni. (4) Külföldi állampolgár [43. § (5) bek] nevét az anyakönyvbe a saját állama nyelvének szabályai szerint, de mindig a magyarnyelvű írásnál használatos betűkkel kell bejegyezni (2, sz. minta, 2. sz. példa; 3. sz. minta', 3. sz. példa). (5) A halott neve elé — a születési anyakönyv 4. rovatát és a halotti anyakönyv 3. rovatát kivéve — a „néhai' szót kell írni (3, sz. minta, .2—3. példák). (6) Kettős vagy többes' családi nevet kötőjellel összekapcsolva kell bej egyezni (pl. Balogh-Tóth), (2. sz. mintái, 12. sz. példa). (7) Az egy családhoz tartozók vagy azonos családnevííeV megkülönböztetésére használt, valamint a h#yi viszonyok miatt indokalt, nem sértő megjelöléseket a név után zárójel, között kell bejegyezni a következő példa szerint: Takács Péter (felső). Betűjelzést vagy az „ifjaibb" és „idősb" jelzőit nem szabad bejegyezni- (2. sz. minta, 19. sz. példa). A családi állapot jeltüntetése az anyakönyvekben. 40. §. A házassági anyakönyvben a férj és a feleség, a halotti e/iyakönyvben pedig a halott családi állapotát „nőtlen", „hajadon", „özvegyi' és „elvált", illetőleg a halotti anyakönyvben ezeken kívül „nős" vagy .férjes" szavakkal fel kell tüntetni. Születési anyakönyvbe a szülők családi állapotát bejegyezni nem szabad. A. foglalkozás bejegyzése. « 41. §. (1) . Foglalkozástként csak'azt a foglalkozást szabad az anyakönyvbe bejegyezni, amely a bejegyzett személy részére saját keresetet biztosít. (2) Az anyakönyvekben a foglalkozás megjelölésére — az a'ábbi bekezdésekben foglaltak figyelembevételével — a közhasználatban szokásos kifejezéseket kell használni; a kifejezések tehát a statisztikai lapok (179. §) kitöltésénél irányadó megjelöléstől eltérhetnek. (3) A fegyveres testületekhez tartozó személyek foglalkozását csak óítalános megjelöléssel szabad bejegyezni az alakulatra, a fegyvernemre és a rendfokozatra-való minden utalás nélkül (pl. tényleges katona, államvédelmi beosztott, rendőr, hivatásos tűzoltó stb.), (3. sz minta, 1. sz. példa). (4) Az anyakönyvbe rövidítve csak a 2. számú mellékletben felsorolt foglalkozásokat szabad bevezetni. .A lakóhely bejegyzése. 42. §. (1) Az anyakönyvekben lakóhelyként az állandó lakóhelyet és pedig a város, illetőleg község nevét, ezt követően az utca (tér, körút, stb.) nevét és a házszámot kell bejegyezni. Igazgatási kerületekre osztott városoknál a város neve utárf római számmal jelölve, lehetőleg a kerület számát is fel kel! tüntetni. A városhoz vagy községhez tartozó külterületi lakotthely (puszta, gyártelep-stb.) nevét a város, illetőleg a község neve után be kell jegyezni. (2) A község- és városnevek írásmódját a 35. § szabá

J lyozza. Az állampolgárság vizsgálata és bejegyzése. 43. §. (1) Ha az anyakönyvi, illetőleg a házasságkötési eljárás során a jelen utasítás értelmében az érdekelt állampolgárságát vizsgálni kell, az alábbi bekezdésekben foglalt • rendelkezések szerint kell eljárni; az állampolgárság ilyen módon való megállapításának azonban más eljárásban helye nincs. (2) A magyar állampolgárság állampolgársági bizonyítvánnyal vagy honosítási (visszahonosítási) okirattal vagy a 600/1949. B. Al. (I. 23.) számú rendelet értelmében a magyar állampolgárság megállapításának alapjául szolgáló más okiratokkal igazolható. Ezeknek az okiratoknak a benyújtását azonban a féltől követelni nem szabad, ha-állampolgárságát a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott módon igazolja. (3) Ha külföldi állampolgárságra utaló adat nem merül fel, magyar állampolgárnak ke'l tekinteni azt, aki igazolja, hogy mind maga, mind apja, illetőleg ha házasságban nem élő szülőktől származik, anyja Magyarországnak az 1921. évi július hó 26. napja előtti területén szüeltett és a saját állandó lakóhelye az 1948. évi január hó 1. napján Magyarországon volt. Ha az érdekelt az 1948. évi január hó l._ napja u'.án született, apja (anyja) állampolgárságát kell a 'jelen §-nak megfelelően vizsgálni. . i (4) Az érdekelt fél a saját születési helyét anyakönyvi kivonattal (169. §) köteles igazolni, ha -az belfölről beszerezhető. Ha ezt az okiratot külföldről kellene beszerezni, születési adatainak valamint a (3) bekezdésben felsorolt többi fettételnek igazolására senkitől sem szabad okiratot követelni, hanem az érdekelt fél az adatokra vonatkozólag jogosult személyes nyilatkozatot (20. §) tenni. (5) Külföldi állampolgárságot az idegen állam által kiállított állampogársági okirattal vagy érvényes külföldi utiokmánnyal (útlevéllel stb.) kell igazolni. (6) Ha a magyar vagy külföldi állampolgárság az előző bekezdések alapján nem állapítható meg, az anyakönyvvezető az ügy iratait állásfoglalás végett házassági ügyben az; elsőfokú anyakönyvi felügyelőhöz, egyéb olyan ügyben pedig, amikor a jelen utasítás szerint az állampolgárságot vizsgálni kell, a belügyminiszterhez terjeszti fel. (7) Az elsőfokú anyakönyvi felügyelő a házasuló magyar állampolgárságát az állampolgárságról szóló törvény (1948: LX. tv.) és annak végrehajtási rendelete (600/1949.. B. M. sz.) alapján, a külföldi állampolgárságot pedig a bemutatott okiratok alapján vizsgálja. Ha az elsőfokú anyakönyvi felügyelő azt állapítja meg, hogy a házasulót kétes vagy vitás állampolgárságúnak, vagy olyan személynek kell tekinteni, aki egyik államnak sem polgára (hontalan), döntését az iratok visszaküldése mellett az anyakönyvvezetővel közli. (8) Ha a születés vagy a halálozás bejegyzése során a gyermek szüleinek, illetőleg a halottnak külföldi' állampolgárságára vonatkozóan adat merül fel és ezt okirattal igazolják, azt a „Megjegyzések", illetőleg az „Utólagos bejegyzések" rovatban fel kell tüntetni (2 sz. minta, 2. sz. példa). Ha a házasságkötési eljárás sorári azt állapították meg, hogy a férj vagy a feleség külföldi állampolgár, azt a „Meg* jegyzések' rovatban fel kell jegyezni (3. sz. nrnta, 3. sz. példa). Toldat. 44. §. (1) Ha az anyakönyv valamelyik rovatában az adatok bejegyzésére nincs elég hely, vagy há jegyzőkönyvi mintájú .