ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Melléklet: 1-2. sz. • 1952.12.28 [9/1952 BM sz. utasítás = Belügyi Közlöny rendkívüli sz.]

vonatkozó aíapbejegyzést rendszerint a házasságkötéssel egyidejűleg kell teljesíteni; a házasságkötés ideje tehát a bejegyzés idejével általában azonos. Ilyen esetben a bejegyzés idejét külön feltüntetni nem kell. Ha a házasságot külföldi anyakönyvi okirat alapján (162—164. §) vagy utólagos anyakönyvezéssel (153—155. §) kell bejegyezni, a bejegyzés idejét az anyakönyvvezető a „Megjegyzések" rovatban külön (eltünteti (pl.: „A bejegyzés ideje: 1953 júl. 15."). (3. sz. minta, 4. sz. példa.) (3) Az utólagos bejegyzés idejét az ..Utólagos bejegyzé-' sek" rovatban az aláírást megelőzően az év, hónap és na.p megjelölésével kell feltüntetni. A bejegyzés elhalasztása. 32. §. (1) A bejegyzést a születés, illetőleg a halálozás napjaiéi számított legfeljebb egy hónappal el lehet, illetőleg el kell halasztani, ha a) a bejelentés helyessége iránt alapos kétség áll fenn; b) a bejegyzéshez szükséges adatokat a bejelentés (53., 54. §) vagy a hatósági rendelkezés (54. §) hiányosan, vagy hibásan tartalmazza, illetőleg a bejelentés során az előírt okiratokat nem mutatják be. (2) Az (1) bekezdés • a) pontjában említett esetbon a tényállásról megfelelő módon meggyőződést kell szerezni és ennek megtörténte után a bejegyzést teljesíteni kell, vagy szükség esetén az elsőfokú anyakönyvi felügyelőtől kell utasítást kérni; b) pontjában említett esetben a születés anyakönyvezése esetében a 62. és 63. §, halálozás anyakönyvezése esetében a 143. § szerint kell eljárni. (3) Ha a születés bejelentésekor a gyermek apját a 67. § (1) bekezdése alapján nem lehet megállapítani, az (1) bekezdés b) pontja értelmében a bejegyzést nem kell elhalasztani,-hanem azt a 70. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően kell teljesíteni. (4) Az elhalasztott bejegyzésekről nyilvántartást kell vezetni [192. § (2) bek.]. (5) Az anya-könyvvezető a hiányzó adatok megszerzése „ érdekében megidézhet és kihallgathat olyan személyeket is, akik bejelentésre nem kötelezettek. (6) A halálozások bejegyzésének elhal aszta s-a esetén az anyakönyvvezető, a halottvizsgálati bizonyítványt a 146. § (2) bekezdésében meghatározott módon záradékolja. A bejegyzés külalakja és szövege. 33. §. (1) ,Az anyakönyvbe bejegyzést csak kézírással szabad teljesíteni.és ügyelni kell arra, hogy az írás tiszta és könynyen olvasható legyen, a szöveget padig félre ne lehessen érteni. (2) Az anyakönyvi bejegyzéshez fekete aniracén tintát kell használni; töltőtolltintáv-al írni nem szabad. A bejegyzés során használható rövidítések. 34 §• (1) Az anyakönyvi bejegyzésekben' csak a 2. számú ma!-, líkletben felsorolt rövidítéseket szabad alkalmazni. 1 (2) A hónapok közül a június hónap nevét mindig rövidítés nélkül, teljesen ki kell írni, a többi hónap nevét a közhasználatban szokásos módon lehet rövidíteni (2 sz. minta, 14. sz. példa;). (3) A városi igazgatási kerületeket római számmal és a „kerület" szó elhagyásával kell megjelölni, a ház sz§Tna után a „házszám" vagy „szám" szót nem szabad kiírni (2. sz. minta, 2. sz. példái). A község- és városnevek írásmódja. 35. §. (1) Az anyakönyvekbe a községeket és a városokat, valamint .a külterületi,lakott helyeket (puszta, gyártelep, tanya stb.) a hivatalos helységnévtárban közölt nevén keM bejegyezni (2 sz. minta, 9. sz. példa). (2) A külföldi községek és városok nevét az illető országban használatos néven kell bejegyezni (pl. Wien, -Pralia). Ha az anyakönyvvezető az illető országban használatos nevet nem ismeri, a fél által bemondott nevet kell az anyakönyvbe bejegyezni. Ha az illető országban nem a magyarnyelvű írásnál használatos betűkkel írnak, a község (város) nevét a magyar kiejtésnek leginkább me-;;cle!ő alakban, a magyarnyelvű írásnál használatos betűkkel keil bejegyezni. (3) Külföldi község és város neve után zárójelben be kell jegyezni annak az országnak a nevét is, amelyhez a község, illetőleg város tartozik (2. sz. minta, 2. sz." példa; 3. sz. minta, 4. sz. példa; 4. sz. minta, 3. sz. példa). A bejegyzések sorrendje. A bejegyzések Jolyószáma. 36. §. (1) Az anyakönyvbe az alapbojegyzéseket a szóbeli bejelentés megtétele (53. §), illetőleg az írásbeli közlés vagy a hatósági rendelkezés (54. §) beérkezésének sorrendjében kell teljesíteni, tekintet nélkül a születés, házasságkötés vagy a halálozás időpontjára. Az utólagos bejegyzéseket (56. §) a bejegyzés elrendelésének sorrendjében a vonatkozó alapbejegyzés „Utólagos bejegyzések" rovatába haladéktalanul be kell jegyezni. . . (2) Az alapbejegyzéseket naptári évenként 1. folyószámmal kell kezdeni. Az egy-egy naptári évben teljesített bejegyzések külön-külön évfolyamot alkotnak. (3) Ha a naptári év folyamán teljesített bejegyzések a kötetet nem töltik meg, a következő évben a bejegyzéseket az előző évben teljesített bejegyzések lezárása után [28. § (1) bek.] 1. folyószámmal kezdve a kötet soron következő lapján keM teljesíteni, ha pedig az évközben betelt kötetet a 28. § (2) bekezdése értelmében kellett lezárni, az új kötetben a bejegyzéseket a soron következő folyószámmal kell folytatni (4) A tévedés miatt be nem fejezett és ezért hatálytalanított (50. §) alapbejegyzés folyószámát nemlétezőnek kell tekinteni, az anyakönyvben tévedésből üresen hagyott és emiatt megsemmisített lapot vagy rovatot (49. f>) pedig a folyószámok folytatásánál figyelmen kívül kell hagyni (3. sz minta, 5.' sz. példa). • (5) A folyószámozási hibát az anyakönyvvezető a saját hatáskörében akként helyesbíti, hogy a tévesen írt folyószámot zárójelbe teszi és a helyes számot a téves szám fölé írja. A folyószám helyesbítéséről a „Megjegyzések", illetőleg az '„Utólagos bejegyzések" rovatában említést tenni nem kell (2. sz. minta, 13. sz. példa). A születés, a házasságkötés és a halálozás helyének bejegyzése. 37- § (1) Az'anyakönyvekbe a születés, a házasságkötés és a halálozás helyeként a 35. §-ban írt szabályok ligyelembevételével csak a község, illetőleg a város nevét kel! bejegyezni. Igazgatási kerületekre osztott városokban a város neve után római számmal jelölve — lehetőleg a kerület számát is fel kell tüntetni. (2) A születési anyakönyv 3. rovatában a gyermek születési helyét, ha a gyermek nem az anya lakásán születeti, továbbá a halotti anyakönyv 3. rovatában a halálozás helyét, ha az elhalt nem a lakásán halt meg, a lakóhelyre vonatkozó szabályok szerint (42. §) kell bejegyezni. A születés, a házasságkötés és a halálozás idejének bejegyzése. % 38, §. Az anyakönyvekbe a születés, a házasságkötés és a halálozás idejét az év, hónap és nap feltüntetésével kell bejegyezni. <A halotti anyakönyvben a halott házasságkötésének idejeként csak a házasságkötés évét keM bejegyezni.