ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló 38/1963. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet és ezen végrehajtási utasítás egybeszerkesztett szövege. Melléklet: 3 db. • 1963.12.28 [6/1963. (TK 82.) K E sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1963/82.]

az illetékes anyakönyvvezető, tagjai pedig az anyakönyvi kerület szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának elnöke által megfelelő számban felkért tanácstagok. (2) Az adatgyűjtés befejezése után a bizottság az újból összeállítandó anyakönyv tervezetét a beszerzett adatok alapján köteles időrendben öszszeállítani. Az összeállítástól számított harminc napon belül a tervezet rávonatkozó részét bárki megtekintheti és az ellen felszólalhat. A felszólalások felett a bizottság véleményének meghallgatása után az anyakönyvi kerület anyakönyvvezetője határozattal dönt. (3) Az anyakönyv tervezetét megfelelően helyesbíteni kell, ha a felszólalás eredményes volt. (4) Harminc nap, illetőleg a felszólalások elbírálása után az új anyakönyvet a tervezet alapján el kell készíteni. Az új anyakönyvet a felügyeletet gyakorló igazgatási osztály zárja le és hitelesíti. A hitelesítést tanúsító záradékot az anyakönyv első fedőlapjának belső oldalára kell rávezetni. A záradék szövegében fel kell tüntetni, hogy az anyakönyvi kerület melyik anyakönyvének mettől meddig vezetett évfolyama veszett el vagy vált használhatatlanná és hogy azt a bizottság az előírt eljárás lefolytatása után állította össze. A hitelesítés megtörténte után az anyakönyv első példányát az anyakönyvi kerületnek kell átadni azzal, hogy arról az anyakönyvvezető köteles hatvan napon belül másodpéldányt készíteni. Harmincötödik fejezet Betűrendes névmutatók és nyilvántartások A betűrendes névmutatók és vezetésének általános szabályai Au. 133. §. (1) A születési, a házassági és a ha*• lotti anyakönyvekbe teljesített bejegyzésekről anyakönyvenként külön-külön betűrendes névmutatót kell vezetni. (2) A névmutatókba minden személy családi és utónevét, akire vonatkozóan az anyakönyvbe alapbejegyzést teljesítettek, a családi név kezdőbetűjének megfelelően, az alapbejegyzés teljesítése után azonnal be kell jegyezni. Be kell jegyezni ezenfelül az anyakönyvi bejegyzés évszámát és folyószámát, a születési névmutatóba a gyermek anyjának, a házassági névmutatóba a másik házastársnak, a halotti névmutatóba pedig a meghalt személy anyjának nevét is. Az anya és a feleség nevét a leánykori családi névvel kell a névmutatóba bejegyezni. (3) Egy kötetben több évre terjedően lehet a névmutatót vezetni. A későbbi években bevezetésre kerülő nevek számára azonban a névmutatóban minden év végén, valamennyi betűnél megfelelő számú rovatot üresen kell hagyni. A betűrendes névmutatók vezetésének különös szabályai Au. 134. §. (1) Az olyan személyre vonatkozó bejegyzést, akinek kettős családi neve van az anyakönyvbe bejegyezve, mindkét név alatt ba kell vezetni a névmutatóba. (2) A családi név megváltozása esetén a bejegyzést az új családi névvel ismét be kell vezetni aa alapbejegyzés éve szerinti névmutatóba. Az új nevet a régi névnél is fel kell tüntetni a névmutató „Megjegyzés" rovatában. Az utónév megváltozását csak a régi névnél kell a névmutató „Megjegyzés" rovatába bejegyezni. (3) Ha a születési anyakönyvbe a gyermek családi neve még nincs bejegyezve, a születést az anya családi neve alatt kell a névmutatóba bejegyezni. Ha a gyermek családi neve az apa adatainak bejegyzése után megváltozik, a bejegyzést az új családi név alatt ismét be kell vezetni a névmutatóba. (4) A halotti névmutatóba azoknak a férjes, özvegy és elvált nőknek a halálára vonatkozó anyakönyvi bejegyzést, akik férjük nevét viselték, mind a férjük neve, mind leánykori nevük alatt be kell jegyezni a névmutatóba. (5) Az olyan halottra vonatkozó anyakönyvi bejegyzést, akinek a személyazonossága nem volt megállapítható, „Névtelen" megjelöléssel az ,,N" betű alatt kell bejegyezni.