ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló 38/1963. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet és ezen végrehajtási utasítás egybeszerkesztett szövege. Melléklet: 3 db. • 1963.12.28 [6/1963. (TK 82.) K E sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1963/82.]

rovatokat üresen kell hagyni, a többi rovatot pe­dig a megfelelő adatokkal kell kitölteni, azonban a bejegyzést aláírással lezárni nem szabad. Mind­addig, amíg az apa adatai az anyakönyvbe be­jegyzésre nem kerülnek, a gyermek anyjának leánykori családi nevét viseli. (2) Az (1) bekezdés alapján teljesített anya­könyvi bejegyzésekről nyilvántartást kell vezetni. (3) Az (1) bekezdés alapján teljesített bejegy­zéssel összefüggő utólagos bejegyzéseket az általá­nos szabályok szerint kell teljesíteni, kivéve a gyermek apjának megállapítását, amikoris a gyermek családi nevére, valamint az apára vonat­kozó adatokat az üresen hagyott rovatokba kell bejegyezni. (4) A gyermek családi nevére és az apára vonat­kozó adatokat egyidejűleg kell az anyakönyvbe bejegyezni. Az apára vonatkozó adatokat a gyer­mek születési időpontjának megfelelő állapot sze­rint kell bejegyezni. (5) A gyermek családi nevét és az apára vonat­kozó adatokat az anyakönyvvezető saját hatás­körében jegyzi be az anyakönyvbe, ha azok a) az apaságot megállapító jogerős bírósági íté­leten; b) gyámhatósági határozaton; c) a gyermek születését követően kilencven na­pon belül tett teljes hatályú apai elismerő nyi­latkozaton; cl) a szülők utólag bemutatott személyi igazol­ványán, illetőleg házassági anyakönyvi kivonatán — feltéve, hogy a házasságot már a gyermek szü­letése előtt megkötötték —, alapulnak. (6) A gyermek családi nevét és az apára vonat­kozó adatokat a felügyeletet gyakorló igazgatási osztály utasítására kell bejegyezni, ha az a gyer­mek anyjának utólagos házasságkötésén, vagy a gyermek születését követő kilencven napon túl tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton alapul. (7) Az apára vonatkozó adatokat csak a főfel­ügyeletet gyakorló szerv utasítására szabad az anyakönyvbe bejegyezni, ha az külföldi állampol­gár férfi által tett teljes hatályú elismerő nyilat­kozaton vagy külföldi bíróság, illetőleg hatóság jogerős ítéletén alapul. (8) Az apa adatai nélkül teljesített bejegyzést az anyakönyvvezető aláírásával csak akkor zárhatja le, ha a) a gyermek halva született; b) a gyermek élve született ugyan, de az apa adatainak megállapítása előtt meghalt; c) a gyermeket az apa adatainak megállapítása előtt örökbefogadták és az örökbefogadó szülőket vérszerinti szülőkként kell az anyakönyvbe be­d) a külföldi állampolgár gyermek életének harmadik évét betöltötte és az apa adatait addig nem állapították meg. Ezekben az esetekben a gyermek családi nevé­nek bejegyzésére szolgáló rovatba az anya családi nevét kell bejegyezni, az apára vonatkozó adatok bejegyzésére szolgáló rovatokat pedig át kell húzni. (9) Az apa adatai nélkül teljesített születési be­jegyzéseket a nyilvántartás alapján negyedéven­ként ellenőrizni kell és a hiányzó adatok megálla­pítását az anya útján, vagy az eljáró hatóságnál meg kell sürgetni. Ha a hiányzó adatokat a gyer­mek születésétől számított három éven belül sem lehet bejegyezni, a gyámhatóságot kell megkeresni képzelt apa adatainak megállapítása céljából. Képzelt apa bejegyzése Au. 48. §. (1) Az 1947. május 31. után teljesített születési anyakönyvi bejegyzéseknél képzelt apa adatait kell bejegyezni, ha a) a gyermek életének harmadik évét betöltötte és az apa adatait még nem állapították meg; b) a gyermeket örökbefogadták és az örökbefo­gadókat nem kell vérszerinti szülőkként az anya­könyvbe bejegyezni. (2) Képzelt apa adatait kell bejegyezni a gyer­mek életének harmadik éve előtt is, ha azt az anya vagy a gyermek törvényes képviselője kéri. (3) A képzelt személy apaként való megállapítá-> sát és anyakönyvi bejegyzését bármelyik anya­könyvvezető előtt lehet kérni. A kérelemről jegy­zőkönyvet kell készíteni, és annak tartalmaznia kell az anya születési helyét és idejét, szüleinek nevét és az anya arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a gyermek a képzelt apa, vagy az anya csa­ládi nevét viselje-e. A jegyzőkönyvet a gyermek születési anyakönyvi másolatával együtt az ille­tékes gyámhatóságnak kell megküldeni. Ha a ké­relmet nem a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvi kerületben terjesztették elő, a jegyző­könyvet a gyermek születési anyakönyvi másola­tával való felszerelése céljából a gyermek szüle­tését nyilvántartó anyakönyvi kerületnek kell megküldeni. (4) Az érdekeltek kérelmére kell a képzelt szü­lők, illetőleg az apa adatait az anyakönyvbe be­jegyezni az ismeretlen szülőktől származó, vagy az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek szüle­tési anyakönyvébe akkor, ha a születés anya­könyvi bejegyzése 1947. június 1. előtt történt. Ismeretlen szülőktől származó gyermek születésének anyakönyvezése Au. 49. §. (1) Ismeretlen szülőktől származóként kell a gyermek születését anyakönyvezni, ha

Next

/
Thumbnails
Contents