ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló 38/1963. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet és ezen végrehajtási utasítás egybeszerkesztett szövege. Melléklet: 3 db. • 1963.12.28 [6/1963. (TK 82.) K E sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1963/82.]

(2) Az ismeretlen szülőktől származó gyermek születését a gyámhatóság által megállapított adatokkal kell az anyakönyvbe bejegyezni. (3) Ha ismeretlen szülőktől származó gyermek születését kell az anyakönyvbe bejegyezni, az eset körülményeiről jegyzőkönyvet, vagy hivatalos feljegyzést kell készíteni, és az ismert adatok alapján a gyermek kilétének megállapítása iránt «— szükség esetén a rendőrség közreműködésével —, vizsgálatot kell indítani. Ha a vizsgálat harminc napon belül nem vezet eredményre, az iratokat képzelt szülők adatainak megállapítása céljából az illetékes gyámhatóságnak kell megküldeni. A halva született gyermek bejegyzése az anyakönyvbe Au, 50. §. (1) A halva született gyermek születését csak a születési anyakönyvbe kell bejegyezni. A bejegyzést akkor is le lehet zárni, ha az apa adatai a bejegyzéskor nem voltak megállapíthatók. (2) Ha a halva született gyermekről teljes bizonyossággal megállapítható, hogy fogantatásától még hét hónap nem telt el, a születést nem szabad feljegyezni. (3) Halva született gyermek születésének anyakönyvi bejegyzésekor a gyermek utónevének bejegyzésére szolgáló rovatba „halva született" szavakat kell bejegyezni és fel kell tüntetni a gyermek nemét is. Tizenegyedik fejezet Az anyakönyvvezető tennivalói a születés anyakönyvezése után Au. 51. §. (1) Az anyakönyvvezető a születés anyakönyvezése után köteles: a) a bejegyzést a betűrendes névmutatóba bevezetni; b) a bejegyzésről illetékmentes anyakönyvi kivonatot kiadni; cj teljesíteni a személyi igazolvánnyal kapcsolatos feladatokat; d) minden intézeten kívül élve született gyermek részére „Oltási lap"-ot kiállítani és azt a bejelentőnek átadni, illetőleg az anya részére postán, ajánlott levélben elküldeni; ej teljesíteni az előírt adatszolgáltatásokat; f) a bejegyzést az anyakönyv másodpéldányába átmásolni; pj a szülők figyelmét a társadalmi úton rendezhető névadó ünnepségre felhívni, kérelem esetén annak megszervezéséhez segítséget adni és azon részt venni. (2) Ha a születést a szülők jelentik be, az anyakönyvvezető köteles a szülőknek a tanács jókívánságait tolmácsolni. Tizenkettedik fejezet Utólagos bejegyzések a születési anyakönyvbe A születési anyakönyvbe utólag bejegyzendő adatok Au. 52. §. A születési anyakönyvbe utólag a következő adatokat kell bejegyezni: a) a gyermek, illetőleg a szülők családi és utónevének megváltozását, kivéve a házasságkötés következtében történő névváltozást; b) a gyermek családi jogállásának megváltozását; c) a külföldi állampolgárság megszűnését; dj a bejegyzett személy halálát; ej a bejegyzés kiigazítását. A névváltozás bejegyzése Au. 53. §. (1) A születési anyakönyvbe be kell jegyezni: a) a belügyminiszter által engedélyezett családi vagy utónév változtatást; bj a családi névnek örökbefogadás, vagy az örökbefogadás hatálytalanná válása, illetőleg megszűnése folytán bekövetkezett megváltozását az örökbefogadás, illetőleg az örökbefogadás megszűnésének bejegyzésével egyidejűleg; cj a családi névnek annak következtében történő megváltozását, hogy annak a szülőnek az adatait, akinek családi nevét a gyermek viselte, az anyakönyvből törölték, a törlés bejegyzésével egyidejűleg; dj a családi névnek annak következtében történt megváltozását, hogy a gyermeket az apa teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak elismerte, vagy a bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy ki a gyermek apja, vagy az anya utólagos házassága folytán a férjet kell a gyermek apjának tekinteni, vagy a gyámhatóság a gyermek apjaként képzelt apát állapított meg. (2) Ha a bíróság a gyermek apját jogerős ítélettel megállapította, névváltozás feljegyzését csak akkor lehet teljesíteni, ha a gyermek családi neve az ítéletből kiderül, ha nem, úgy a szülői felügyeletet gyakorló szülőt a gyermek névviselésére vonatkozóan előbb meg kell hallgatni. (3) A névváltozást az (1) bekezdés aj pontja esetében csak a belügyminiszter értesítése, egyéb esetekben pedig a felügyeletet gyakorló igazgatási osztály utasítására szabad bejegyezni.