ANYAKÖNYVI ÜGYEK
Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló 38/1963. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet és ezen végrehajtási utasítás egybeszerkesztett szövege. Melléklet: 3 db. • 1963.12.28 [6/1963. (TK 82.) K E sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1963/82.]
bj a (2) bekezdés értelmében nem kell más személyt a gyermek apjának tekinteni; cj a gyermek és a nyilatkozó között legalább tizenhat év korkülönbség van; d) a nyilatkozatot személyesen tették; ej a korlátozottan cselekvőképes személy elismerő nyilatkozatához törvényes képviselője is hozzájárult, ha pedig a törvényes képviselő nyilatkozatának megtételében tartósan gátolva van, vagy azt nem adja meg, a hozzájárulást a gyámhatóság megadta; f) az elismerő nyilatkozathoz a gyermek anyja és ha az anya nem törvényes képviselője gyermekének, a törvényes képviselő is, végül ha a gyermek tizenhatodik életévét betöltötte, ahhoz maga a gyermek is hozzájárult; ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy a nyilatKozat megtételében tartósan gátolva van, helyettük a hozzájárulást a gyámhatóság megadta; g) az elismerő és a hozzájáruló nyilatkozatot az anyakönyvvezető, magyar külképviseleti hatóság, bíróság, gyámhatóság vagy közjegyző előtt tették és iogiakaK jegyzökönyvéé. (2) A gyermek apjának akkor kell más személyt tekinteni, ha a) a gyermek anyja a gyermek születésetői visszafele számított háromszáz napon belül akár érvényes, akár érvénytelen házassági kötelékben állott, vagy bj a gyermeket más férfi korábban teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak elismerte, illetőleg a gyermek apjának a bíróság korábban jogerős ítélettel más férfit állapított meg; vagy cj a gyermek anyja a gyermek születése után házasságot kötött es annak alapján a férjet keil a gyermek apjának tekinteni. (3) Az elismerő és hozzájáruló nyilatkozatokat tartalmazó jegyzőkönyveket, két példányban kell elkészíteni és mindkét példányt eredeti aláírásokkai ellátni, abban az esetben, ha a gyermek születését nem ugyanabban az anyakönyvi kerületben tartják nyilván, ahol a nyilatkozatokat megtették. A jegyzőkönyv egyik példányát irattárban kell megőrizni, a másik példányt pedig a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvi kerületnek kell megküldeni. Ha a gyermek még nem született meg, a második példányt az anyának kell átadni azzal, hogy azt a gyermek születésének bejelentésekor az anyakönyvvezetőnek adja át. Ha az előírt hozzájáruló nyilatkozatok pótlása szükséges, a jegyzőkönyv egyik példányát az illetékes gyámhatóságnak kell megküldeni. (4) Az elismerő nyilatkozatot tevő személyt a jegyzőkönyv készítése előtt a nyilatkozat jelentőségére és joghatásaira figyelmeztetni kell, és ezt a figyelmeztetést a jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni. (5) Az anya hozzájáruló nyilatkozatának felvételekor vizsgálni kell az anya családi állapotát. Ha az anya korábban házassági kötelékben állott, a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy korábbi házassága mikor és mi okból szűnt meg. Ha az anya a hozzájáruló nyilatkozat megtételekor is házassági kötelékben áll, vizsgálni kell, hogy az anya férjét nem kell-e a gyermeke apjának tekinteni. (6) Az elismerő, illetőleg a hozzájáruló nyilatkozatok jegyzőkönyvbe foglalása alkalmával a nyilatkozókkal megfelelő módon igazoltatni kell az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges feltételek meglétét. (7) Az elismerő és hozzájáruló nyilatkozatokat az azokat magában foglaló jegyzőkönyv aláírása után visszavonni nem lehet. A gyermek apjának megállapítása az anya utólagos házasságkötése alapján Au. 46. §. (1) Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha: aj az anya a gyermek születését megelőző háromszáz napon belül nem állott házassági kötelékben; bj a gyermeket a házasságkötést megelőzően senki sem ismerte el teljes hatályú ny ;1 atkozattal; cj bírósági ítélettel a gyermek apját nem állapították meg és a házasságkötéskor az apaság vagy gyermektartásdíj megállapítása iránt más férfi ellen nincs per folyamatban; d) a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvei idősebb; ej a házasságkötéskor a férj a gyermekről tudott, és a házasság megkötését megelőzően az anyakönyvvezető előtt nem jelentette ki, hogy a gyermek nem tőle származik. (2) A férjnek a gyermek apjaként való bejegyzése iránt az eljárást hivatalból vagy kérelemre kell megindítani. Az eljárást hivatalból kell megindítani, ha bármelyik anyakönyvvezető vagy gyámhatóság tudomására jut, hogy házasságban nem élő szülőktől származó gyermek anyja házasságot kötött. A kérelmet a férj, az anya vagy a gyermek, illetőleg a törvényes képviselő terjesztheti elő. A kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni és ha azt nem a férj terjesztette elő, őt az (1) bekezdésben foglaltakra nézve meg kell hallgatni. Egyidejűleg be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot és a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvi kerület igazolását arról, hogy a férj a házasságkötést megelőzően nem jelentette ki, hogy a gyermek nem tőle származik. A születés bejegyzése az apára vonatkozó adatok hiányában Au. 47. §. (1) Ha a születés bejegyzésekor a gyermek apját nem lehet megállapítani, a gyermek családi nevére és az apa adataira vonatkozó
