ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. • 1963.12.25 [38/1963. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet =Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1963. 140-146.p.]

ködés előtt köteles megvizsgálni, hogy a tudomására jutott tény való-e. (2) Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél akkor sem működhet közre, ha a házassági akadály a házasságkötést megelőző eljárás befejezése után keletkezett. 1 A házasságkötés idejének kitűzése 29. §. (1) Ha a házasságkötésnél való közreműködés megtagadására nincs ok, az anyakönyvvezető a házasulok kívánságának lehető figyelembevételével kitűzi a házasságkötés időpontját. (2) Ha a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta hat hónap már eltelt, a házasságkötés időpontját csak akkor lehet kitűzni, ha az anyakönyvvezető ismételt vizsgálat során megállapítja, hogy a tervezett házasságnak nincsenek törvényes akadályai, a törvényes előfeltételei pedig fennállanak. Ha a házasulok vagy az egyik házasuló külföldi állampolgár, a megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvételétől számított hat hónapon túl a házasságkötés idejét csak akkor lehet kitűzni, ha a megelőző eljárást ismételten lefolytatták. A házasságkötés nyilvánossága és ünnepélyessége 30. §. A házasságkötés nyilvánosan és ünnepélyesen történik. A házasság megkötése 31. §. (1) A házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulok az anyakönyvvezető jelenléiében személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés két tanú jelenlétében történik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel az anyakönyvvezetőnek a házasságkötésnél való közreműködése csak akkor szabályszerű, ha a) az anyakönyvvezető hivatalosan jár el; b) mind a két házasuló és c) mind a két tanú is személyesen jelen van. Magyarul nem tudók házasságának megkötése 32. §. (1) Ha a házasuló magyarul nem ért, az anyakönyvvezető azonban a magyarul nem tudó házasuló nyelvét érti, magyar nyelvű kérdéseit és kijelentéseit köteles a házasuló nyelvén megmagyarázni, a házasulónak saját nyelvén adott válaszát magyarul megismételni és azt elfogadni. (2) Ha az anyakönyvvezető vagy a házasságkötési tanú a házasuló nyelvét nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. (3) A házasságkötéshez szükséges tolmácsról a házasulok kötelesek gondoskodni. A házasulókat és a házasulok szüleit tolmácsként alkalmazni nem szabad, azonban a tanúk egyike mint tolmács is közreműködhet. Némák és siketnémák házasságának megkötése. 33. §. (1) Írni és olvasni tudó némához vagy siketnémához az anyakönyvvezető előbb szóban, majd írásban köteles a házasságkötési szándék iránt kérdést intézni. A házasuló a választ írásban köteles megadni. (2) Ha a néma vagy siketnéma házasuló írni és olvasni nem tud, az anyakönyvvezető kérdését és kijelentését, valamint a házasuló válaszát jelbeszédben jártas személy közvetíti. (3) A 32. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket e § esetében is alkalmazni kell. Tanúk 34. §. (1) Házasságkötésnél minden nagykorú és cselekvőképes személy tanú lehet. (2) Tanúkról a házasulok kötelesek gondoskodni. A tanács végrehajtó bizottságának dolgozói ugyanabban az anyakönyvi kerületben csak rokonaik házasságkötésénél lehetnek tanúk. Tizenegyedik fejezet Külföldi és hontalan személy házasságkötése Magyarországon A házasság törvényes akadályai 35. §. Ha külföldi állampolgár vagy külföldön lakó hontalan, illetőleg kétes vagy vitás állampolgárságú személy Magyarországon házasságot kíván kötni, a házasságkötést megelőző eljárás során köteles az illetékes külföldi hatóság által kiállított bizonyítvánnyal igazolni, hogy a házasságkötés a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba. Felmentés a házassági akadályok fenn nem állásának igazolása alól 36. §. (1) Ha a külföldi állampolgár vagy külföldön lakó hontalan, illetőleg kétes vagy vitás állampolgárságú házasuló nem rendelkezik hazai hatósága által kiállított olyan tanúsítvánnyal, amely igazolja', hogy a házasságkötés a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba, ennek bemutatása alól az igazságügyminiszter adhat felmentést. A felmentés hat hónapig érvényes. (2) A felmentés megadására irányuló kérelmet a házasuló közvetlenül, vagy az anyakönyvvezető útján terjesztheti elő. Tizenkettedik fejezet Magyar állampolgár házasságkötése külföldön Tanúsítvány külföldi házasságkötéshez 37. §. (1) Ha magyar állampolgár külföldön külföldi hatóság előtt kíván házasságot kötni, kérelmére az igazságügyminiszter tanúsítványt ad arról, hogy a házasság a magyar jog szerint nem ütközik akadályba. A külföldön lakó, vagy tartózkodó magyar állampolgárnak a tanúsítványt a magyar külképviseleti hatóság adja ki. A tanúsítvány hat hónapig érvényes. (2) A tanúsítvány kiadására irányuló kérelmet a házasuló Magyarországon a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél vagy az igazságügyminiszternél, külföldön pedig a magyar külképviseleti hatóságnál terjesztheti elő. (3) A kérelemhez csatolni kell a külföldön lakó házasulónak az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető) előtt tett és hitelesített nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy tervezett házasságának legjobb tudomása szerint nincs törvényes akadálya. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a házasulok személyi adatait, lakcímét és állampolgárságát. ÖTÖDIK RÉSZ A HALÁLESET ANYAKÖNYVEZÉSÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK Tizenharmadik fejezet A haláleset bejelentése A haláleset bejelentésére kötelezettek 38. §. (1) Intézetben történt haláleset bejelentése az intézet vezetőjének kötelessége. Máshol történt haláleset bejelentésére a meghalt személlyel egy lakásban élt személyek, elsősorban a rokonok kötelesek.