ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. • 1963.12.25 [38/1963. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet =Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1963. 140-146.p.]

(2) A bejelentésre kötelezettek helyett a bejelentést a törvényes képviselő, vagy meghatalmazott is megteheti. (3) Ha bejelentésre kötelezett nincs, a bejegyzendő adatokat hivatalból kell megállapítani. A bejelentés határideje 39. §. A halálesetet a halál napját követő első munkanapon kell bejelenteni. A bejelentés módja 40. §. (1) A haláleset bejelentésekor a bejelentő mindazokat az adatokat köteles közölni és igazolni, melyek a haláleset bejegyzéséhez szükségesek.- A bejegyzendő adatok igazolására elsősorban a halott személyi igazolványába bejegyzett adatokat kell elfogadni. (2) A bejelentés alkalmával a halott személyi igazolványát az anyakönyvvezetőnek át kell adni. (3) Minden haláleset bejelentésekor az anyakönyvvezetőnek át kell adni az intézet, az orvos vagy halottkém által kiállított halottvizsgálati bizonyítvány két példányát. ! *\ (4) A halottvizsgálati bizonyítvány egyik példányát az anyakönyvi irattárban kell megőrizni. Tizennegyedik fejezet A haláleset bejegyzése az anyakönyvbe Illetékesség a haláleset anyakönyvezésére 41. §. (1) A halálesetet abban az anyakönyvi kerületben kell a halotti anyakönyvbe bejegyezni, ahol az történt. (2) Ha a haláleset járművön történt, az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a hullát a járműről leemelték. (3) Talált hulla esetén az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a nullát találták. (4) Holtnaknyilvánítás, illetőleg a halál tényének bírósági megállapítása esetében az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek a működési területén a bírósági végzés szerint az eltűnés, illetőleg a haláleset történt. Ha a bírósági végzés az eltűnés, illetőleg a haláleset helyét nem állapítja meg, vagy megállapítja, de az külföldön van, a halálesetet az eltűnt, illetőleg meghalt személy születését nyilvántartó anyakönyvi kerületben és ha az külföldön van, vagy ismeretlen, a budapesti V. kerületi anyakönyvi kerületben kell bejegyezni. HATODIK RÉSZ UTÖLAGOS-, ÜJBÖL VALÓ ÉS HAZAI ANYAKÖNYVEZÉS Tizenötödik fejezet Utólagos anyakönyvezés Az utólagos anyakönyvezés feltétele 42. §. (1) Utólagos anyakönyvezésnek van helye, ha a) a születést vagy a halálesetet annak napjától számított harminc napon belül, vagy b) a házasságkötést a házasság megkötése után azonnal nem jegyezték be az anyakönyvbe. (2) Utólagos anyakönyvezésnek az (1) bekezdés alapján is csak akkor van helye, ha a) házasságkötés esetében legalább a házastársak neve és a házasságkötés ideje ismeretes; b) haláleset esetében azt kétségtelenül megállapították, vagy a bíróság holtnak nyilvánító, illetőleg a haláleset tényét megállapító jogerős végzést hozott. Az utólagos anyakönyvezés elrendelése 43. §. (1) Az utólagos anyakönyvezés elrendelése annak a felügyeletet gyakorló igazgatási osztálynak hatáskörébe tartozik, melynek működési területén azokat az anyakönyveket őrzik, ahová a születést, a házasságkötést, illetőleg a halálesetet eredetileg be kellett volna jegyezni. (2) Külföldön történt születés, házasságkötés vagy haláleset utólagos anyakönyvezése esetén a hazai anyakönyvezésre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. (3) Az utólagos anyakönyvezés iránti eljárás hivatalból vagy kérelemre indul meg. Tizenhatodik fejezet Az újból való anyakönyvezés Az újból való anyakönyvezés feltétele 44. §. A születés, a házasságkötés és a haláleset újból való anyakönyvezését kell elrendelni, ha: a) a vérszerinti szülőkre és esetleg a gyermek családi nevére vonatkozó adatokat az anyakönyvből törölni kellett, mert szülőkként az örökbe fogadó szülőket kell bejegyezni, vagy mert jogerős bírósági ítélet szerint az apaként bejegyzett személy a gyermeknek nem apja; b) a képzelt szülőkre vonatkozó adatokat az anyakönyvből törölni kellett, mert szülőkként az örökbefogadó szülőket kell bejegyezni, vagy mert a vérszerinti szülők kilétét, illetőleg teljes hatályú apai elismerés, jogerős bírósági ítélet, vagy az anya utólagos házasságkötése alapján az apa személyét megállapították; cj a teljes hatályú apai elismerés, az apaságot megállapító jogerős bírósági ítélet, vagy az anya utólagos házasságkötésének hatálya olyan gyermek családi jogállására vonatkozik, illetőleg a gyámhatóság olyan gyermek részére állapít meg képzelt szülőt, akinek születését 1953. január 1. előtt a szülőkre, illetőleg az apára vonatkozó adatok nélkül anyakönyvezték; d) a vérszerinti szülőkként bejegyzett örökbefogadó szülők adatait az anyakönyvből az örökbefogadás megszűnése következtében törölni kellett; e) valamely alapbejegyzésben olyan lényeges vagy olyan sok hiba van, hogy a bejegyzést kiigazítási eljárás útján sem lehet helyrehozni; f) valamely születés vagy haláleset anyakönyvi bejegyzését nem az illetékes anyakönyvi kerületben teljesítették; g) valamely születés vagy haláleset anyakönyvi alapbejegyzését arra nem jogosult személy írta alá; h) a vérszerinti apára vonatkozó adatokat az anyakönyvből törölni kellett, mert az apát holtnak nyilvánító, vagy halála tényét megállapító jogerős bírósági végzés a halál napját a gyermek fogantatási idejét megelőző időpontban állapította meg. Az újból való anyakönyvezés elrendelése 45. §. (1) Az újból való anyakönyvezést a 44. § f) pontjában foglalt eset kivételével az a felügyeletet gyakorló igazgatási osztály rendeli el, amelynek a felügyelete alá tartozó anyakönyvi kerületben az alapbejegyzést teljesítették. A 44. § f) pontjában foglalt esetben az újból való anyakönyvezést az a felügyeletet gyakorló igazgatási osztály rendeli el, melynek működési területén a születés vagy haláleset anyakönyvi bejegyzését eredetileg teljesíteni kellett volna. (2) Az újból való anyakönyvezés iránti eljárás hivatalból vagy kérelemre indul meg. A 44. § f) pontjában foglalt esetben az anyakönyvvezető köteles intézkedni, hogy az újból való anyakönyvezés az arra illetékes anyakönyvi kerületben megtörténjék.