ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. • 1963.12.25 [38/1963. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet =Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1963. 140-146.p.]

MÁSODIK RÉSZ AZ ANYAKÖNYVI ÉS HÁZASSÁGKÖTÉSI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Negyedik fejezet Az anyakönyvi eljárás általános szabályai Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása 6. §. Az anyakönyvi eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályait kell az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel alkalmazni. Az eljárásra jogosult személyek 7. §. Az anyakönyvi eljárás során az ügyfelek személyesen, törvényes képviselőik, vagy meghatalmazottaik útján járhatnak el. Azokban az esetekben azonban, amelyekben ez a rendelet a személyes megjelenést megkívánja, meghatalmazott nem járhat el. Okiratok bemutatása 8. §. (1) Az anyakönyvi eljárás során a tizenhat éven felüli magyar állampolgárok a szükséges adatokat személyi igazolvánnyal kötelesek igazolni. Az ország területére külföldről érkező magyar állampolgárok adataikat útlevéllel igazolhatják. Azokat a személyeket, akik érvényes személyi igazolvánnyal nem rendelkeznek — bár ilyennel kellene rendelkezniük —, az anyakönyvi eljárás lefolytatása előtt az állandó lakóhelyük szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell irányítani személyi igazolvány kiváltása céljából. Abban az esetben, ha a személyi igazolvány hiánya az anyakönyvi eljárás lefolytatását nem akadályozza, az eljárás megindításával egyidejűleg az anyakönyvvezető köteles a személyi igazolvány hiányáról az ügyfél állandó lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot értesíteni. (2) A személyi igazolvánnyal nem rendelkező ügyfél (külföldi állampolgár, tizenhat éven aluli vagy gondnokság alatt álló személy) a szükséges adatokat, vagy a személyi igazolvánnyal rendelkező ügyfél a személyi igazolványban nem szereplő adatokat más okiratokkal, elsősorban anyakönyvi okmányokkal köteles igazolni. (3) Ha a bemutatott személyi igazolvány vagy egyéb okmány aggályos, az ügyfelet anyakönyvi okirat bemutatására kell kötelezni. Amennyiben a személyi igazolvány, vagy egyéb okmány és az anyakönyvi okirat között valamely adatban eltérés mutatkozik, az anyakönyvi eljárás során az anyakönyvi okiratban szereplő adatokat kell helyesnek elfogadni. (4) Olyan adat igazolására, amely az eljáró anyakönyvvezető által vezetett anyakönyvben szerepel, okiratot bemutatni nem kell. Nem kell okiratot bemutatni azokban az esetékben sem, amikor valamely adat igazolására személyes nyilatkozatot lehet tenni. (5) Idegen nyelven kiállított okiratokat az ügyfelek hiteles magyar fordításban kötelesek bemutatni. Személyes nyilatkozat 9. §. (1) Az anyakönyvi és házasságkötési eljárás során a személyi igazolvánnyal nem rendelkező ügyfél az egyébként szükséges okirat bemutatása helyett személyes nyilatkozatot tehet, ha az okiratot külföldről kellene beszerezni és annak beszerzése akadályba ütközik. (2) A személyi ipszolvánnyal rendelkező ügyfél az (1) bekezdésben foglaltak szerint személyes nyilatkozatot tehet olyan adat okirati igazolása helyett, amely a személyi igazolványban nem szerepel. (3) Személyes nyilatkozatot csak az eljárásban érdekelt ügyfél tehet. A cselekvőképtelen érdekelt helyett a törvényes képviselő tehet személyes nyilatkozatot. A korlátozottan cselekvőképes érdekelt helyett is törvényes képviselője teheti meg a személyes nyilatkozatot, ha az igazolandó adatról/az érdekeltnek tudomása nincs, a törvényes képviselő viszont azt közvetlen tudomás vagy egyéb megbízható forrás alapján ismeri. Az anyakönyvi bejegyzések és iratok megtekintése 10. §. (1) Az anyakönyvi bejegyzések és iratok megtekintése csak annak engedélyezhető, aki személyére szóló meghatalmazással igazolja, hogy a megtekintésre hivatalos eljárással kapcsolatban van szükség és a meghatalmazásban feltüntették, hogy a bejegyzések és iratok megtekintése milyen adatok megállapítása céljából szükséges. A meghatalmazást be kell vonni és azt irattárban kell megőrizni. (2) A meghatalmazást csak akkor lehet elfogadni, ha azt annak a szervnek a vezetője írta alá, amelynek a bejegyzés, vagy irat megtekintésére az előtte folyó hivatalos eljárással kapcsolatban szüksége van. (3) Nagyobb mennyiségű anyakönyvi bejegyzés és irat megtekintését a felügyeletet gyakorló igazgatási osztály vezetője, az állami levéltárak őrizetében levő másodpéldányokban foglaltak megtekintését pedig a levéltár vezetője engedélyezheti. (4) A területileg illetékes közjegyző a halotti anyakönyvekbe és a vonatkozó anyakönyvi iratokba betekinthet. (5) A területileg illetékes járási, városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi szakigazgatási szervének az (1) bekezdés szerint igazolt meghatalmazottja a születési anyakönyvekbe és a vonatkozó anyakönyvi iratokba betekinthet és azokból egyes adatokat kijegyezhet. ötödik fejezet Az anyakönyvi bejegyzések fajai 11. §. (1) Az anyakönyvi bejegyzések alap- vagy utólagos bejegyzések lehetnek. (2) Az anyakönyvbe az alapbejegyzést a születésre és a halálesetre vonatkozóan az arra kötelezettek bejelentése, a házasságkötésre vonatkozóan pedig a házasulóknak a házasságkötésre irányuló kijelentése alapján kell bejegyezni. Alapbejegyzés teljesítésének hivatalból vagy hatósági rendelkezés alapján is helye van. (3) A bejelentő a bejelentés alkalmával köteles közölni és igazolni mindazon adatokat, melyek a születés és haláleset anyakönyvi bejegyzéséhez szükségesek. Születés bejelentése esetén a születés megtörténtét orvos vagy szülésznő által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. Haláleset bejelentése esetén a halottvizsgálati bizonyítvány két példányát be kell nyújtani és be kell szolgáltatni, ha volt, a halott személyi igazolványát. (4) Kiskorú személy bejelentését csak abban az esetben szabad elfogadni, ha gyermeke születését vagy halálesetét jelenti be. (5) Hivatalból kell a születést vagy a halálesetet anyakönyvezni, ha az anyakönyvvezető be nem jelentett születésről vagy halálesetről szerez tudomást és a bejelentésre kötelezettek ismeretlenek. Ilyen esetben az anyakönyvvezető hivatalból köteles intézkedni az anyakönyvezéshez szükséges adatok beszerzéséről.