ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. • 1963.12.25 [38/1963. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet =Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1963. 140-146.p.]

Amennyiben az anyakönyvezéshez szükséges adatokat megállapítani nem lehet, a születést az ismeretlen szülőktől származó gyermekre, a halálesetet az ismeretlen hullára vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell bejegyezni. (6) „Intézetben történt" születés vagy haláleset kifejezésben intézeten kórházat, szülőotthont, más polgári intézetet (szociális otthon), vagy a fegyveres erők, valamint a fegyveres és rendészeti testületek parancsnoksága alatt álló helyet (laktanya, tábor stb.) kell érteni. Hatodik fejezet Az alapbejegyzések és az utólagos bejegyzések kiigazítása 12. §. (1) Az alapbejegyzést, illetőleg az utólagos bejegyzést ki kell igazítani, ha a) az nem felel meg a születés, a házasságkötés, illetőleg a haláleset időpontjában fennállott állapotnak, vagy az anyakönyvek vezetésére vonatkozó rendelkezéseknek; b) az anyakönyvi bejegyzést hiányos vagy téves adatokkal teljesítették — az apa adatai nélkül teljesített születési anyakönyvi bejegyzés kivételével — és azokat később megállapították. (2) Azokban az esetekben, amikor több utónévvel rendelkező személy valamelyik utóneve kizárólagos viselésének engedélyezését és a másik utónév törlését vagy pedig az utónevek sorrendjének felcserélését kérik, az alapbejegyzést ki kell igazítani, azonban a kiigazítás után az anyakönyvben legfeljebb két bejegyzett utónév maradhat meg. (3) A kiisazítási eljárást kérelemre vagy hivatalból kell megindítani. HARMADIK RÉSZ A SZÜLETÉS ANYAKÖNYVEZÉSÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK Hetedik fejezet A születés bejelentése A születés bejelentésére kötelezettek 13. §. (1) Intézetben történt születés esetében a születés bejelentése az intézet vezetőjének kötelessége. Máshol történt születés esetében a bejelentést a szülők kötelesek megtenni. (2) A bejelentésre kötelezett helyett a bejelentést a törvényes képviselő vagy meghatalmazott is megteheti. (3) Ha bejelentésre kötelezett nincs, a bejegyzendő adatokat hivatalból kell megállapítani. (4) Ha az intézeten kívül történt születésnél orvos vagy szülésznő működött közre, úgy a születést ők is kötelesek bejelenteni, függetlenül attól, hogy a bejelentésre ki a kötelezett. (5) A születést akkor is be kell jelenteni, ha a gyermek halva született. A bejelentés határideje 14. §. (1) Az intézetben történt születést az azt követő első munkanapon, a máshol történt születést pedig a születést követően nyolc napon belül kell bejelenteni. (2) A szülésnél közreműködött orvos vagy szülésznő a születést követő első munkanapon köteles bejelentését megtenni. (3) A halva született gyermek születését az azt követő első munkanapon kell bejelenteni. A bejelentés módja 15. §. (1) A születés bejelentésekor a bejelentő mindazon adatokat köteles közölni, melyek a születés anyakönyvezéséhez szükségesek. A születés megtörténtét — az intézetben történt születés kivételével — orvos vagy szülésznő által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. (2) Ha a bejelentést a szülők teszik meg, személyi adataikat személyi igazolvánnyal, ha azzal nem rendelkeznek, házassági, illetőleg születési anyakönyvi kivonattal kötelesek igazolni. (3) Intézetben történt születés esetén a születés bejelentésére szolgáló nyomtatványt az anya személyi igazolványa vagy házassági, illetőleg születési anyakönyvi kivonata felhasználásával kell kitölteni. A bejelentéshez a személyi igazolvány kivételével a felhasznált anyakönyvi kivonatokat csatolni kell. (4) Az intézeten kívül történt születésnél közreműködött orvos vagy szülésznő által teljesített bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a születés helyét, évét, hónapját, napját; b) a gyermek nemét, súlyát és hosszát; c) a szülők nevét és lakóhelyét; d) azt, hogy a gyermek szülei házassági kötelékben élnek-e vagy sem; e) azt, hogy a gyermek élve vagy halva született-e; végül j) ha a gyermek szülei nem élnek házasságban, az anya születési helyét és idejét is, továbbá az anya által apaként megjelölt személy nevét és lakóhelyét. Eljárás hiányos bejelentés esetén 16. §. (1) Ha a bejelentő valamely olyan adatra, amelyet a születési anyakönyvbe be kell jegyezni, nem tud nyilatkozni, azonban azt előreláthatólag pótlólag be lehet szerezni, a bejegyzést legfeljebb harminc napra el kell halasztani és a bejelentőt felhívni, hogy a hiányzó adatokat harminc napon belül igazolja. (2) A születés anyakönyvezését az apa adatainak hiánya miatt nem szabad elhalasztani. (3) Ha a hiányzó adatot harminc napon belül nem jelentették be vagy nem igazolták, a születést a rendelkezésre álló adatok alapján kell anyakönyvezni. Nyolcadik fejezet A születés bejegyzése az anyakönyvbe Illetékesség a születés anyakönyvezésére 17. §. (1) A születést — ideértve a halvaszületést is — abban az anyakönyvi kerületben kell az anyakönyvbe bejegyezni, ahol az történt. (2) Ha a gyermek járművön született, az anya' könyvi bejegyzés teljesítésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén az anya a járművet elhagyta. (3) Többes szülés esetén mindegyik gyermek születésének anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén az utolsó gyermek született. Kilencedik fejezet Örökbefogadással kapcsolatos bejegyzések 18. §. Ha a születési anyakönyvben az örökbefogadásnak csupán a ténye van feljegyezve, az örökbefogadó szülő, annak halála, vagy ismeretlen helyen való tartózkodása esetén az örökbefogadott törvényes képviselője, illetőleg a nagykorú örökbefogadott bármikor kérheti, hogy az örökbefogadó szülőket vérszerinti szülőkként jegyezzék be.