ANYAKÖNYVI ÜGYEK
Az állami levéltárakban elhelyezett állami anyakönyvi másodpéldányokkal kapcsolatos levéltári feladatok ellátásáról. • 1956.10.14 [1/1956. (T. K. 55.) LOK sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1956/55.]
18, 8. (1) Az utólagos bejegyzésekkel kiegészített másodpéldányok szövegét szószerint kell a másodpéldányoknak megfelelő nyomtatványra átmásolni. (2) Nem szószerint, hanem a helyesbített tartalomnak megfelelően kell átmásolni azokat a bejegyzéseket, melyeket a másodpéldány elkészítésekor az eredeti első példányból hibásan vezették át. Hasonlóképpen a helyesbített tartalomnak megfelelően — a helyesbítés szövegének mellőzésével — kell átmásolni az utólagos bejegyzések és kiigazítások jegyzékéből hibásan átvezetett és nyomban helyesbíteti utólagos bejegyzéseket is. (3) Az anyakönyvvezetőnek és az anyakönyvi felügyelőnek az év utolsó bejegyzése után bevezetett záradékát a pótlás során át kell másolni. A következő évi bejegyzésekei új lapon kell kezdeni, az előző évi záradékok után netán üresen/ maradt, rovatokat pedig mindkét oldalon két egymást kereszíező vonallal keli áthúzni. (4) Ha a lemásolandó másodpéldány az Au. rendelkezéseinek meg nem felelő rövidítést tartalmaz, azt megfelelő alakban — szükség esetén rövidítés nélkül — kell átmásolni. (5) A régies helyesírást a másolás során meg kell tartani (pl. nyolczvan, Nagy-Rhéde). de ha a szót másoló a jelenlegi helyesírási szabályok szerint másolta, javítani nem kell. Ha azonban a régies helyesírást családi névnél nem tartották be. azt a (9) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően ki kell javítani. (6) Amennyiben a másodpéldányban olyan félre nem érthető helyesírási hiba van ? amelynek helyesbítése a másodpéldányban nem történt meg, az adatot helyesbített ' alakban kell átmásolni (pl. László helyeit László, tartktorvezető helyett traktorvezető írandó). Ez a rendelkezés a családi nevekre nem alkalmazható. (7) Nem kell átmásolni a nyomtatott szövegrészben meglevő,. de tévedésből kézírással is megismételt szavakat (pl. szül., lak.). (8) Ha a másodpéldányban az ,,s. k.". betűk az aláírás után hiányzanak, azt a másolt példányba be kell írni. (9) A másolatot egyeztetni és a másolás folyamán esetleg elkövetett hibákat az alábbi szabályok szerint helyesbíteni kell: a) a folyószám eltévesztése esetén a téves számot zárójelek közé kell tenni és a helyes számot fölé kelL írni. A folyószám helyesbítéséről az ,,Utólagos bejegyzések'- rovatában említést tenni nem kell: ö) az a) pontban említett helyesbítés kivételével a másolat többi rovataiba hibásan írt. kihagyott számot vagy szót rovatos mintájú másolat esetén a, ..Utólagos megjegyzések" rovatában, jegyzőkönyvi mintájú másolatnál a lap szélén akként kell helyesbíteni, ho~:y a szövegből a helyesbítés ténye kitűnjék (pl. Helyesbítés: „az apa foglalkozása: villanyszerelő'*. Helyesbítés: ,,a gyermek születési helyének kerülete: VIII.".); c) rovatok felcseréléséből származó bejegyzést az alábbi példa szerint kell javítani: „Az elhalt házastársának családi és utóneve tévesen a nyolcadik rovatba, az elhalt szüleinek családi és utóneve tévesen a hetedik rovatba íratott"; d) í ételek felcserélését az alábbi példa szerint kell javítani: „Ez a 126. fsz. bejegyzés tévesen a 124. fsz. bejegyzés után másoltatott le. A bejegyzés folyószáma helyes"; e) a szabálytalan helyesbítés [vakarás, áthúzás, felülírás stb. Au. 46. § (4) bekezdése] javításának példája: „Helyesbítés: a menyasszony családi neve: Kováts''. (10) A (9) bekezdés b,;—e) pontjaiban felsorolt esetekben a helyesbítést tartalmazó utólagos bejegyzést keltezni kell és azt a levéltár vezetőjének (vagy helyettesének) alá I kell írnia. I 19. §. Egyeztetés után az állami levéltár a másolatot az utolsó bejegyzést követő vízszintes rovatban záradékkal hitelesíti. A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni a pótlás okát és módját, a kötet lapszámát, a benne foglalt be* jegyzések számát: „Ez a másolat a anyakönyvi kerület eredeti születési (házassági, halotti) anyakönyvének első példánya évi fsz.-tól évi fsz.-u. bejegyzéseinek pótlása céljából a Állami Levéltárban őrzött má-* sodpéldányról átmásolással készült és azzal megegyezik, A másolat lapon bejegyzést tartalmaz évi hó napján. (Aláírás, körbélyegző. )'' 20. § t Ha a másodpéldányba egyes utólagos bejegyzések azért nem vezethetők be, mert az ezeket tartalmazó jegyzékek vagy értesítések részben vagy egészben veszendőbe mentek vagy használhatatlanok, a másodpéldányokat utólagos bejegyzések nélkül, csupán az utóLagos bejegyzésre utaló jelzésekkel (ú. n. UB. jelzetekkel) kell lemásolni. Az ilyen másolat hitelesítési záradékában az utólagos bejegyzések szövegének hiányát fel kell tüntetni: „Az utólagos bejegyzések szövegét azok jegyzékének (értesítéseinek) hiánya miatt bevezetni nem lehetett." 21. §. (1) Ha az első példánynak csupán egyes lapjai vagy egyes bejegyzései semmisültek meg, illetőleg váltak használhatatlanná, e bejegyzéseket a 16—20. §-ok rendelkezéseinek figyelembevételével kell pótolni. (2) A megsemmisült, megsérült vagy használhatatlanná vált első példánylapok (bejegyzések) pótlása céljából a másodpéldányból a vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő nyomtatványokra át kell másolni és azokat az első példány pótlására szoruló helyére be kell illeszteni, majd a megfelelő lapszámokkal el kell látni. (.3) A pótolt lapokra a fejléc felett a „Másolat'' szót kell feljegyezni. Ilyen esetben a hitelesítési záradék szövege a következő: „Az anyakönyvnek a lapja rovatától a lapja rovatáig terjedő része megsemmisült. A bejegyzések pótlása az anyakönyvi kerület-* nek a Állami Levéltárban őrzött másodpéldányáról átmásolással készült és azzal megegyezik évi hó napján. (Aláírás, kör* bélyegző.) 1 * 22. §, ti) Az állami levéltár a 19—21. §-okban előírt (hitelesítést megelőzően a másodpéldányból pótolt másolatot, illetőleg a részben pótolt anyakönyvet az érdekelt tanács köl ségvetése terhére bekötteti. , (2) A bekötőit és hitelesítési záradékkal ellátott másolatot (anyakönyvet) az elsőfokú anyakönyvi felügyelőnek kell megküldeni.
