IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Noszkó-Horváth Mihály: A gettóba kényszerítés és a deportálás a magyar kárpótlási jogszabályok tükrében. A vonatkozó kárpótlási iratok. VERITAS évkönyv 2019. 407-426.
A GETTÓBA KÉNYSZERÍTÉS ÉS A DEPORTÁLÁS A MAGYAR KÁRPÓTLÁSI JOGSZABÁLYOK TÜKRÉBEN mint a megítélhető kárpótlási módok kiválasztása, az eljárás rendjének meghatározása kapcsán. A kérelmek jogvesztő beadási határideje a törvényben meghatározott kárpótlási jogcímek legnagyobb részénél (így a hivatkozott két szabadságkorlátozás miatt is) 1994. március 15. volt.4 4 1994. évi II. törvény a kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról 1. §. 5 Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény korábbi 3. § (1) bekezdésnek e) pontja, a jogszabály hatályos szövege alapján ez a megfogalmazás a 2/A.§. (1) bekezdésében szerepel. 6 Az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet 3. §. 7 1992. évi XXXII. törvény az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról 5., 6., 7. § 8 Erről a folyamatról érdemes felidézni a Kormány nevében felszólaló dr. Balsai István igazságügyminiszter szavait: „[a] 30 napot meghaladó és a 6 hónapot el nem érő szabadságelvonás esetén a kárpótlás átalány jellegű, mert úgy gondoltuk, hogy az ilyen kisebb tartamú szabadságelvonások esetén, ha az életjáradéki formát alkalmaznánk, olyan alacsony és névleges összeget kapnánk, amely egyáltalán nem felelne meg a jogosultnak, és nyilván a jogalkotó szándékával sem lenne összhangban.” https://www.parlament.hu/naplo34/170/1700025.html (2019. augusztus 28.) Témánk szempontjából kiemelendő, hogy más szabadságelvonások mellett a törvény szerint kárpótlás járt a személyes szabadságot súlyosan, 30 napot meghaladóan korlátozó:- a II. világháború alatt faji, vallási vagy politikai okból külföldre történt deportálás,5 - a faji, vallási vagy politikai okból gettóba (csillagos házba, védett házba) kényszerítés miatt.6 Jogosultak köre, a kárpótlás formája az 1992. évi XXXII. törvényben Szabadságkorlátozás miatt kárpótlásra az életben lévő sérelmet elszenvedő személy, halála esetén az volt jogosult, aki a szabadságelvonás idején és a halálakor vele házasságban élt (a továbbiakban: túlélő házastárs), de túlélő házastársnak kellett tekinteni azt a személyt is, aki a sérelmet szenvedettel a szabadságelvonás megszűnését követően az első házasságot kötötte és a halálakor vele házasságban élt. A jogosult választásától függően a kárpótlás járhatott kárpótlási jegyben vagy életjáradék formájában.7 A kárpótlás nagyságát több tényező is alakította, de a számítás alapja a szabadságkorlátozásban eltöltött idő volt. Amennyiben az elszenvedett szabadságkorlátozás rövid időtartamú volt, a kárpótlás egyszeri, forintban történő kifizetés volt.8 409
