IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Noszkó-Horváth Mihály: A gettóba kényszerítés és a deportálás a magyar kárpótlási jogszabályok tükrében. A vonatkozó kárpótlási iratok. VERITAS évkönyv 2019. 407-426.
NOSZKÓ-HORVÁTH MIHÁLY Az 1/1995. (II. 8.) számú AB határozat és az 1997. évi XXIX. törvény által bevezetett hivatalból lefolytatandó eljárás A magyarországi kárpótlási folyamatok mindig óriási társadalmi érdeklődés mellett zajlottak, nem volt ez másképp az 1992. évi XXXII. törvény végrehajtása kapcsán sem. A törvényben szereplő kárpótlásra jogosító jogcímek miatt a világ minden tájáról, „Afganisztántól- Zimbabwéig” érkeztek be kérelmek a kárpótlási hatóságokhoz.9 Deportálás és gettóba kényszerítés mint szabadságkorlátozás miatt is nagyszámú helyt adó, pozitív döntés született. Ugyanakkor az első személyi kárpótlási jogszabály által nyújtott erkölcsi és anyagi kompenzáció sem tudta feledtetni a sok emberben meglévő csalódottságot, hiszen nem lehetett valamennyi múltbeli sérelmes helyzetet ezzel orvosolni, már csak az elszenvedett sérelmek jellege miatt sem. Sok esetben a megítélt kárpótlási összegeket sem tartották elégségesnek a jogosultak, vagy a bizonyítási kötelezettség nehézségei10 is vitákat szültek. 9 Kárpótlás és kárrendezés Magyarországon 1989-1998. Szerk. P etri Edit. Budapest, Napvilág Kiadó, 1998. 688-689. 10 Az elszenvedett sérelmet és adott esetben az elhunyt és szabadságában korlátozott személyhez fűződő rokoni kapcsolatot is az igénylőnek kellett bizonyítania. Ld. az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 111/1992. (VIL 1.) Korm. rendelet 2. §. 11 „A múlt rendszerekben tulajdoni és személyi sérelmet szenvedettek között további lényegi különbség az, hogy a személyi sérelemokozások anyagilag megmérhetetlenek. valamint hogy a személyi sérelmet szenvedettek köre is meghatározhatatlan, felmérhetetlen. A 4. ABh. (ABH 1991, 96-97.) megállapítása szerint gyakorlatilag bárkire, aki a múlt rendszerekben Magyarországon élt, érvényes lehet, hogy noha tulajdonát nem vonták el, anyagi kihatású vagy pusztán személyi sérelem érte. E hátrányos helyzetűek körét, hátrányaik természetét és mértékét nem lehet biztonsággal meghatározni. Tekintettel arra, hogy a kárpótlásra fordítható fedezet korlátozott, az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hogy az állam a kárpótlásra jogosultak csoportjainak meghatározásánál minden sérelemokozásra tekintettel legyen.” In: 1/1995. (II. 8.) AB határozat. Az érdekeltek az Alkotmánybírósághoz fordultak a jogszabály alkalmazása során felmerült jogi, alkotmányossági kérdések miatt. Az Alkotmánybíróság a személyi kárpótlás témakörében összefoglalóan először az 1/1995. (11.8.) határozatával foglalt állást, ebben a döntésében fektette le a személyi sérelmek miatti kárpótlási jogintézmények alkotmányos alapelveit, illetve az egyes sérelemtípusok (munkaszolgálat, deportálás, szovjet kényszermunka) kapcsán felmerült vitás kérdésekre is válaszokat adott. E tanulmány szempontjából a legfontosabb megállapítások az 1/1995. (II. 8.) AB határozatból:- az ország teherbíró képessége határt szab a kárpótlásra jogosultak körének és a kárpótlás összegének meghatározásakor;11 410
