IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Karika Tímea: Családok és háborúk. A családtörténeti kutatás lehetőségei a hadigondozási iratokban. Turul, 93. (2020) 2:89–96.
93 1. kép - Simon Imre veszprémi honvéd temetése Szegeden, 1944 októberében. A honvéd a Makó körüli harcokban sebesült meg szeptember 28-án és a szegedi kórházban hunyt el október 3-án. Temetésen részt vett és a fényképen látható édesanyja, Simon Lajosné és egyik testvére, Simon Lajos is. A szertartás alatt a város határában harcok folytak. (HU-MNL-VeML-V.173.h.-l. Simon Lajosné hadigondozási alapiratából) nevét, polgári foglalkozását, rendfokozatát és a hadigondozottal való rokoni kapcsolatát tudhatjuk meg. A fent felsorolt, adatlap típusú iratok mellett lényeges, hogy felhívjuk a figyelmet a kérelmekre, valamint a családtörténet-kutatás tekintetében kiemelten jelentős anyakönyvi kivonatokra és keresztlevelekre is. A hadigondozási eljárás során az érintettek kérelmeikhez szinte minden esetben csatoltak anyakönyvi kivonatokat vagy keresztleveleket. A hadirokkantak általában a gyermekeik után megítélt hadigyámolti ellátás okán házassági anyakönyvi kivonatukat és gyermekeik születési anyakönyvi kivonatait vagy keresztleveleit terjesztették be, míg a hadiözvegyek, hadiárvák, hadigondozott családtagok esetében az elhunyt születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatait, illetve gyermekei, felesége vagy szülei (esetleg nagyszülei, testvérei) születési anyakönyvi kivonatait vagy keresztleveleit kellett csatolni a kérvényekhez. Ezek közül is főként az I. világháborús hadirokkantak és hadigondozottak irataiban található anyakönyvi dokumentumok jelentősége kiemelendő, hiszen azok jó része 1895 előtt születettekre vonatkozik, tehát az állami anyakönyvezés bevezetését megelőző időszakból származik. Nem elhanyagolható előny az sem, hogy ezen iratok összegyűjtve, akár három generáció adatait is tartalmazva találhatók meg az alapiratokban, és sokszor előfordul az is, hogy az érintettek más megyéből, vagy nem egy esetben (a trianoni) határon túli területekről származnak, amely a kutatók számára még értékesebbé teheti ezt az irategyüttest. Jelentős forrásértékkel bírhatnak a hadigondozási eljárás során benyújtott kérelmek is. Igaz ugyan, hogy ezek némelyike csak pár sorból álló, szűkszavú beadvány, amelyben mindössze a hadigondozottá nyilvánításért és a járadék megítélésért folyamodnak, ugyanakkor előfordulnak több évtizedes élettörténetet vagy családtörténetet összefoglaló, hosszabb leírások is. Utóbbira jó példa egy veszprémi hadiözvegynek a Veszprém megyei alispánhoz 1946-ban, hadiözveggyé nyilvánítása ügyében írt fellebbezése,24 amelyből kiderül, hogy az I. világháborúban megrokkant férje - „mint gazdaiskolát végzett hadirokkant”25 - a Tanácsköztársaság idején „a helyi termelési biztosság gazdasági bizottságának vezetőjeként” működött, amelyért azután sok üldöztetésben volt része. Megtudjuk azt is, hogy férje 1942-ben a Danuvia Fegyver- és Lőszergyár Rt. veszprémi részlegében folyt építkezésen dolgozott kőműves segédként, ahol a Nyilaskeresztes 24 HU-MNL-VeML-V.173.h.-l. [Veszprém város polgármesterének iratai, Hungler Lajosné hadigondozási alapirata] 25 Hungler Lajos az Országos Hadigondozó Hivatal Sátoraljaújhelyi Mezőgazdasági Rokkantiskolájában szerzett bizonyítványt 1918-ban, amely megtalálható az alapiratban.
