IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Karika Tímea: Családok és háborúk. A családtörténeti kutatás lehetőségei a hadigondozási iratokban. Turul, 93. (2020) 2:89–96.
94 Pártba való belépés feltételével alkalmazták a munkásokat, mivel a munkaadók - a város egyik legjelentősebb építési vállalkozását tulajdonló család - ezt megkövetelték. A kimondottan baloldali érzelmű hadirokkant, aki kilenc gyermekének eltartása érdekében vállalta e feltételekkel is a munkát, 1943-ban elhagyta munkaadóját, s ezzel együtt a nyilas pártból is kilépett. Halála után felesége hadiözveggyé nyilvánítási kérelmet nyújtott be a veszprémi hadigondozó bizottsághoz,26 de azt a volt férj nyilas párttagsága miatt elutasították - e döntést megfellebbezve fordult idézett kérelmével az özvegy az alispánhoz. 26 Hadirokkant özvegyét abban az esetben nyilváníthatták férjük halála után hadiözveggyé, amennyiben igazolni tudta azt, hogy házastársa halálát a háborúban szerzett sebesülés, sérülés vagy betegség következményei okozták vagy azzal szoros összefüggésben állnak, valamint a jogszabály egyéb, itt nem részletezett előírásainak is megfelelt. TI HU-MNL-VeML-V.73.c.-l. [Gaál Lajos hadigondozási alapirata] 28 A Gaál Lajosra vonatkozó hadigondozási alapirat nem tartalmaz anyakönyvi kivonatokat vagy keresztleveleket, az anyakönyvi információk a kérelmekhez csatolt igazolásokról, illetve adatlapokról származnak. A hadigondozási alapiratok felhasználási és feldolgozási lehetőségei A hadigondozási alapiratok változó adatgazdagságúak. Előfordulnak olyan alapiratok, amelyek mindössze egy hadigondozási igazolványt vagy egyéni lapot tartalmaznak, de akadnak köztük olyanok is, amelyek a kérelmek, igazolások, adatlapok mellett fényképet, levelet, tábori lapot, tanúvallomási jegyzőkönyvet vagy a szabvány adatokon túlmutató, máshonnan már nem megismerhető, személyes jellegű információkat rejtenek. Utóbbira kitűnő példa Gaál Lajos hadirokkant hadigondozási alapirata, amely 1920-1942 közötti iratokat tartalmaz.27 A csatolt kérelmekből, igazolásokból megtudható, hogy nevezett református vallású volt, Adorjánházán született 1892. június 19-én, szüleinek neve Gaál Lajos és Csóka Mária. Felesége Tompa Erzsébet volt, aki 1896. január 28-án született, s akivel 1918. január 20-án kötöttek házasságot. Két gyermeket neveltek, Irént és Máriát, akiknek születési ideje szintén szerepel az iratokban.28 Gaál Lajos adorjánházai lakosként vonult be 1914. október 26-án Győrbe, a Császári és királyi 19. gyalogezredhez, amely alakulatnál közkatonaként (korabeli szóhasználattal élve közvitézként) szolgált. Orosz harctéren, 1915. március 29-én dum-dum golyótól szenvedett lövési sérülést a bal karján. Sebesülését nem tudták azonnal ellátni, s mivel későn került kórházba, törött karja rosszul forrt össze, így használhatatlanná vált. Hat hónapi kórházi kezelés után 50%-os hadirokkanttá és további katonai szolgálatra alkalmatlanná nyilvánították. Bevonulása előtt földművesként dolgozott, ám sérülése miatt korábbi foglalkozását nem tudta folytatni. 1926-ban szatócs iparengedélyt kapott, de csődbe jutott az általa a vásárlóinak nyújtott és meg nem fizetett hitelek miatt, házát is elárverezték. Később dohányárus iparengedélyt szeretett volna szerezni, hiszen azt a munkát megítélése szerint el tudta volna végezni, de kérését többször visszautasították. 1928-tól folyamatosan 2. kép - Gaál Lajos pápai hadirokkant 1942-ben készült fényképe, amelyet hadigondozási ügyében írt kérelméhez csatolt. (HU-MNL-VeML-V.173.c.-l. Gaál Lajos hadigondozási alapiratából) kérelmezte rokkantságának felülvizsgálatát, hadirokkant járadékának és a gyermekei után járó nevelési pótlék összegének felemelését, többször fordult az illetékes miniszterhez is. Az 1930-as évek végén családjával Pápa-Öreghegyre költözött. Pápa város polgármestere 1938-ban a következőket jelenti a család megélhetésével kapcsolatban a honvédelmi miniszternek: „Kérelmező csak egyik kezét tudja használni, s mint földműves egy kézzel nem képes rendes kenyérkereseti tevékenységet folytatni. Házzal együtt egy 1400 a-öles gyümölcsöst bérel évi 180 P.-ért. Két leánya gyári munkás, külön-külön heti 10 pengős keresettel. Felesége a bérelt gyümölcsös termését árusítja, s az ebből származó csekély jövedelemből nem képes a családot eltartani.” A polgármester támogató nyilatkozata valószínűleg nem segített az ügyben, hiszen Gaál Lajos 1941-ben és 1942-ben újabb kérelmekkel fordul az illetékes hatóságokhoz. Utóbbiban így fogalmaz: „Mint mindennemű vagyon nélküli napszámos, kizárólag napszám keresetemből élek, s bal kezem e hibája folytán semminemű munkát nem
