IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.

száradt a tinta az összeíró papírlapjain, egy település lakossága már nem felelt meg pontosan annak a képnek, amely végül egy adott lista alapján az utókorra maradt. Vagyis az összeírás elkészítése közben - főleg ha az összeíró több napon át végezte munkáját - egy-egy haláleset, születés vagy költözés következtében is megváltoz­hatott a közösség állapota, és így akár az is előfordulhat, hogy a listán szereplők mindegyike soha nem élt együtt pontosan egy időben. A szári egyházközség 1777-ig abba a Veszprémi Egyházmegyébe tartozott,35 amely Padányi Biró Márton püspöksége alatt országosan is elsők között követelte meg a plébánosoktól a lélekösszeírások elkészítését,36 így nem lepődünk meg a 18. század közepéről fennmaradt vonatkozó forrásanyag viszonylagos bőségén: 1745 és 1769 között hat Szárról készült egyházi lélekösszeírás is a rendelkezésünkre áll.37 Az ezt követő évtizedekből viszont csak az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben szereplő összesített lakosságszámokat ismerjük, részletes lista nem maradt fenn.38 Hosszú idő telt el addig, míg a soron következő nominális kutatásra is alkalmas, általunk megtalált lista megszületett, ez a dokumentum 1840-ből való. Ezt a hét egyházi lélekösszeírást vontuk vizsgálatunk alá. 35 Hermann István: A Veszprémi Egyházmegye igazgatása a 18. században. (1700-1777). MNL Veszprém Megyei Levéltára. Veszprémi Főegyházmegye. Veszprém, 2015. VI-VIII. melléklet. 36 Dénesi Tamás: Alsópapság, pasztoráció és egyházi irányítás a 18. századi veszprémi egyházmegyében. Doktori disszertáció. ELTE BTK. Történelemtudományok Doktori Iskola. Kora Újkori Magyar Törté­neti Program. 2006. 147-149. o., Ördög 1989. 256-257. o. 37 SzfvPL - 1.2. - 1745. Szár. 117AB/ee. T afferner, Anton: Die ersten Kolonistenfamilien der Esterhazy­­schen Neugründungen Saar und Boglár im Schildgebirge (Ungarn), https://www.dingolfing.org/mem­­bers/beetz/szar/kolonisten saar boglar.pdf Letöltés ideje: 2019. 7. 19. Szekeresné Burghardt Klára: Falutörténet és néphagyomány Száron. Szár, 1990. 12-21. o. Laub János: A betelepítéstől a kitelepítésig. Adatok Szár község történetéből. Szár Község Német Kisebbségi Oktatásáért és Kultúrájáért Egyesület. Szár, 2017. 18. o. SzfvPL - 1.2. - No. 117AC/m. Kummer György plébános táblázatos lélekösszeírása a Historia Domusban (kézirat). SzfvPL - 1.2. - No. 117AA/r. SzfvPL - 1.2. - No. 117AD/u. Kopállik Kajetán plébános táblázatos lélekösszeírása a Historia Domusban (kézirat). 38 „Ez a forrástípus az esetek döntő többségében 1771-ig alkalmazható családfakutatásra, utána fokozato­san statisztikává silányul.” https://www.szfvpl.hu/hu/feldolgozottsag / Letöltés ideje: 2021. 02.10. 39 Lásd ezt részletesen: Schweininger Péter: Egy dunántúli sváb falu egyházi lélekösszeírásainak kritikai vizsgálata. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 32. évf. 1-2. szám. Budapest, 2021. 6-25. o. A listák elemeit felvettük digitális adatbázisunkba, és rögtön megállapíthattuk, hogy a hat esetben nem annyi személy szerepel az összeírásokban, mint amennyit a plébánia a dokumentumok végén közreadott. Magyarán a beírást készítő papok elvétettek a számolást, ebből pedig az következik, hogy az egyes évekre vonatko­zó lakosságszámadatainkat is korrigálni kellett.39 Ezek után még fontosabbá vált a kérdés, hogy vajon célja volt-e a plébániának a községben élt összes személyt felvenni a listára? A plébános és a tanító szerepeltetése eleve esetleges, hiszen nem tartoztak a paraszti-iparos társadalomhoz, így többször kimaradt a háztartásuk a listából. 74

Next

/
Thumbnails
Contents