IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
Ennek ellenőrzése gyorsan lehetséges, hiszen ha felírták őket, akkor rögtön háztartásaikkal kezdődött a lajstrom. Négy összeírásban kezdődik velük a lista, három alkalommal pedig kimaradtak. Utóbbi esetekben az ő háztartásaik rekonstruálását is el kell végeznünk, ha korra vonatkozó lakosságszámot pontosítani szeretnénk. Az is csorbíthatná továbbá a lélekösszeírásaink teljes körűségét, ha esetleg nemes jogállású lakosság élt volna a faluban. A józsefi népszámlálások kapcsán ugyanis jól tudjuk, milyen ellenállásba ütközött a nemesek részéről az összeírásban való szereplés, így joggal gondolhatjuk, hogy a helyi összeírások során sem ér(het)te őket az a presztízsveszteség, hogy a jobbágyokkal egy listára kerüljenek.40 Hasonló tendenciát fentebb bemutattunk a tanító és a plébános esetében is, bár láttuk, hogy előfordult, amikor őket is összeírták. Ehhez kapcsolódó jelenségről számol be Ördög Ferenc, aki talált olyan Zala megyei egyházi lélekösszeírást, amelyben a nemeseket is feltüntették.41 Mindezek mellett a mi esetünkben nem szól arról ismert forrás egyértelműen, hogy Kopállik Kajetán plébánoson (szári szolgálati ideje: 1835—1863)42 kívül vizsgált korszakunkban bármikor is élt volna Száron nemesi jogállású lakos,43 ezért úgy véljük, ettől a helyzettől nem kell féltenünk lélekösszeírásaink teljes körűségét.44 40 https://www.ksh.hu/statnaplO elso nepszamlalas Letöltés ideje: 2019. 07. 15. 41 Ördög 1989. 256. o. 42 https://www.szfvar.katolikus.hu/adattar/plebaniak/keresztelo-szent-janos-plebania-szar- Letöltés ideje: 2021. 02. 11., Laub 2017. 38. o. 43 FML Kézirattár. Conscriptio Nobilium Comitatus Albensis. Processus Bicskeiensis. 1813-1843. 44 Ez nem jelenti azt, hogy a mindenkori plébános, tanító, jegyző vagy éppen egy Száron (vagy környékén) letelepedő uradalmi alkalmazott ne lehetett volna történetesen nemesi jogállású, ám ennek eshetősége anyakönyvi adatbázisunk alapján is igen csekély. Az 1790-1800-as években az anyakönyveinkben felbukkanó Schelhorn Antal uradalmi vadász és Pereszlényi István (1816) uradalmi juhász, illetve az anyakönyveinkben 1797-től 1822-ig rendszeresen megjelenő, majd a szemünk elől nyomtalanul eltűnő Venos György jegyző vezetékneve elé tettek a bejegyzők minden alkalommal „D.” (vagyis feltehetően Dominus=úr) jelet. Szár első tanítója, a már említett Müller János György egyszer sem kapott az anyakönyvet vezetőktől hasonló megkülönböztető bejegyzést, de fia, a későbbi jegyző, Müller György már igen. Viszont ő is csak egyetlenegy bejegyzés alkalmával: az 1798-as halálakor. Más hasonló jellel ellátott személyek, csak mint (feltehetően idegen) keresztszülők kerültek a szári anyakönyvekbe nagyon ritkán. Könnyen előfordulhat tehát, hogy az „úr” megjelölés nem az egyes személyek nemesi jogállására, hanem társadalmi presztízsére irányult, és ennek megfelelően használata anyakönyveinkben igen önkényes volt. Mindenestre a korszakban készült megyei nemesi összeírásokban sem találtunk szári nemest. Schneider Miklós: Fejérmegyei nemességvizsgálatok. Pannónia Nyomdavállalat. Székesfehérvár, 1937. FML Kézirattár. Conscriptio Nobilium Comitatus Albensis. Processus Bicskeiensis. 1813-1843. A józsefi népszámlálás nemesekre vonatkozó rubrikáját is kihúzták Szár esetében. PÓTLÁS az első magyarországi népszámláláshoz 1786-87. (Szerk.: Dávid Zoltán -Faragó Tamás-Fügedi Erik). (Történeti Statisztikai Tanulmányok 2.) Budapest, 1975. 32-33. o. 45 Benda 1997. 87-89. o. Sajnos egy lélekösszeírás évéből sem áll rendelkezésre olyan listaalapú kontrollforrás, amellyel közvetlenül összevethetnénk a plébánia összeíróinak pontosságát, mint ahogy azt Benda Gyula tette Keszthely esetében.45 Bár adóösszeírások 75
