IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
d szári lélekösszeírások A hely történeti kutatások másik gyakran előkerülő forrástípusát jelentik az egyházi lélekösszeírások {status animarum, conscriptio animarum).32 A forrástípus értékét különösen megemeli, ha azt a kutató a rendi világ egy szegletének feltárására állíthatja a szolgálatába. A józsefi népszámlálás máshol részletesen bemutatott ívein kívül ugyanis kevés az 1848 előtti magyar állami vagy uradalmi hivatal által készített olyan összeírás, amelynek célja az egy időben egy településen élt teljes lakosság számbavétele.33 Az egyes római katolikus plébániákon készült listák között viszont jó eséllyel találhatóak ilyenek.34 32 A lélekösszeírások általános történetéről és eszmeiségéről lásd: Andorka Rudolf-Faragó Tamás: Az iparosodás előtti (18-19. századi) család- és háztartásszerkezet vizsgálata. In: Agrártörténeti Szemle 26. évf. 3-4 sz. 1984. 402-437. o. Faragó Tamás: Paraszti háztartás- és munkaszervezet-típusok Magyarországon a 18. század közepén. Pilis-Buda környéki birtokos paraszti háztartások 1745-1770 között. (Történeti Statisztikai Füzetek 7.). KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, Budapest, 1985. 16-29. o., Ördög Ferenc: Zala megye XVIII. századi népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745-1771). In: Névtudomány és művelődéstörténet. IV. Magyar Névtudományi Konferencia Pais Dezső születésének 100. évfordulóján. (Szerk.: Balogh Lajos-Ördög Ferenc). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 1989. 255-259. o. A 18. század közepén született Zala megyei egyházi lélekösszeírások páratlan összegzését adja ugyanő. Ördög Ferenc: Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745-1771). I-IV. kötet, MTA Nyelvtudományi Intézete, Zala megye Önkormányzati Közgyűlése, Budapest-Zalaegerszeg, 1991-1998. Húsz Ildikó: Család és társadalmi reprodukció a 19. században. Történeti-szociológiai tanulmány egy Buda környéki mezőváros társadalmáról a családszerkezet változásának tükrében. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 42-53. o. Az állami lélekösszeírások egyházi vonatkozásai kapcsán is figyelemreméltó: Fügedi Erik: A 18. századi lélekösszeírások története. In: Demográfia 9/3. 1966. 366-378. o., Őri Péter: A demográfiai viselkedés mintái a 18. században. Lélekösszeírások Pest megyében, 1774-1783. KSH NKI Kutatási Jelentések 75. KSH NKI, Budapest, 2003 27-119. o. 33 Az uradalmi és megyei összeírásokban rendszerint csak az adózó háztartásfőket jegyezték fel. így volt ez az általunk vizsgált tata-gesztesi Esterházy-uradalom úrbéri szerződései és adóívei, a Mária Terézia-féle urbárium vagy éppen az 1828. évi megyei összeírás esetében is. MNL OL Eszterházy család iratai P 211-IV-26. Községi számadások. MNL FML IV.-3.-c Fejér Vármegye Közgyűlésének Iratai - Urbárium, Szár. MNL FML IV-9.-b Szár 1828. Conscriptio Portalis Posessionis Szaár. A II. József idején készült népszámlálásról és más forráslehetőségről lásd bővebben: Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1957. A népszámlálásról továbbá: Thirring Gusztáv: Magyarország népessége II. József korában. MTA, Budapest, 1938. Őri Péter: Hatalom és demográfia. II. József népszámlálása Magyarországon I. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet Történeti Demográfiai Évkönyve 2002. 39-73. o., Őri Péter: Demográfia elméletben és gyakorlatban. II. József nép számlálása Magyarországon II. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet Történeti Demográfiai Évkönyve 2003. 89-127. o., Faragó Tamás: Az első magyarországi népszámlálás fennmaradt forrásanyaga. (Egy forráskiadási munka tanulságai.). In: Demográfia 53. évf. 4. sz. 2010. 315-372. o. 34 Ennek oka, hogy a római katolikus egyház - részben felsőbbségét is demonstrálandó - sok esetben feladatának tartotta a más vallású lakosság összeírását is. Faragó 1985. 16-17. o. Az adatokat ugyanakkor ezeknek az összeírásoknak az elemzése során sem fogadhatjuk el kritikai vizsgálat nélkül. A forrástípus sokszor emlegetett pillanatfelvétel jellegén túl rögtön számolnunk kell azzal az eshetőséggel, hogy mire meg73
