IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kresalek Gábor (szerk.): Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári Nap BFL, 1996 (Budapest, 1997) - Erdmann Gyula: Ne tévesszünk utat! (Gondolatok az új levéltári törvény koncepciójáról)
Erdmann G yula vektől, de irataik rendezett kezelését és megőrzését igen. Lényeges hiánya a koncepciónak, hogy nem szögezi le egyértelműen: azt, hogy mi a levéltári érték, a levéltárosok határozzák meg akár az irattári tervek készítésekor, akár - gazdasági szervek esetén - az átvételek előkészítése során. A levéltári értékű iratok levéltárba szállításánál az előírni tervezett 30 éves határ hosszúnak tűnik, még ha indokolja is a kutathatóság ugyancsak 30 év utáni általánossá tétele. 30 éven át a szervek zöme nem lesz képes megfelelő állapotban és színvonalon őrizni iratait. A megoldás vagy a határidő leszállítása, vagy az említett átmeneti levéltárak - amúgy is szinte elkerülhetetlen - felállítása lehet. Ha a szerveket kötelezzük megfelelő kapacitású és felszereltségű irattárak fenntartására, az ugyanannyiba, vagy több kerül, mint az egyöntetű szakmai nívót és biztonságot jelentő átmeneti levéltárak felállítása. Arra pedig a törvényhozó remélhetőleg nem gondol, hogy a 30 éves irattári őrzési idővel a levéltárakat lélegzethez juttatja úgy, hogy közben nemzeti értéket veszélyeztet a megfelelő irattári feltételek biztosításának - pénzügyi nyomásra történő - elmulasztásával. A közlevéltárak feladatkörénél helyes a koncepcióban az, hogy a levéltárak a történeti becsű köziratokat kizárólagos joggal veszik át: ennek betartása azonban legyen a társ-közgyűjteményekre is kötelező, mégpedig visszaható hatállyal is. Azaz köziratot csak levéltár őrizzen, a múzeumokban és a könyvtárakban lévő, köziratnak minősülő iratokat levéltári őrizetbe kell adni. Nem kell itt szemérmesnek és indokolatlanul önkorlátozónak lennünk, hiszen a nemzeti kincs védelméről és a kutatók érdekeiről egyaránt van szó. A levéltári feladatok között nagyobb súllyal szerepeltetném a történettudományi kutatást, megemlítve, hogy a megyei levéltárak (és a Fővárosi Levéltár) eddig is a helytörténetírás bázisai voltak, s maradjanak is azok. A köziratok selejtezésének ellenőrzése mellett a nem köziratnak minősülő, de állami illetve önkormányzati tulajdonú iratok selejtezését is ellenőrizni kell. A levéltár feladataiból nem szabad kihagyni - említsük meg itt is - 49
