IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Karika Tímea: Családok és háborúk. A családtörténeti kutatás lehetőségei a hadigondozási iratokban. Turul, 93. (2020) 2:89–96.
91 tanúvallomási jegyzőkönyvek szolgáltak. A rokoni kapcsolat bizonyítására anyakönyvi kivonatokat és keresztleveleket mellékeltek, a rászorultság igazolására pedig vagyoni bizonyítványokat, munkáltató által kiállított igazolásokat, valamint családi törzslapokat nyújtottak be, amelyekben esetenként a szabvány információkon kívül családtörténeti leírásokat is találunk. A beterjesztett kérelem és az igazoló dokumentumok alapján a hadigondozó bizottságok határozatot hoztak és hadigondozási igazolványt állítottak ki, majd az eljárás végén a határozatot és az addig benyújtott iratok öszszességét megküldték a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes nyilvántartó hatóságnak. Levéltári források14 14 A családtörténeti szempontból fontos adatokat tartalmazó hadigondozási iratok települési, illetve járási, esetleg megyei (Budapesten kerületi, fővárosi) szinten keletkeztek és őrződtek meg, ezért tanulmányomban a megyei és a városi levéltárakban előforduló hadigondozási irategyütteseket vizsgálom. Az országos szinten (minisztériumoknál, Országos Hadigondozó Hivatalnál stb.) keletkezett iratokkal nem foglalkozom. 15 A tanácsrendszer bevezetése után hadigondozási ügyekben a városi és járási, a fővárosban a kerületi tanácsok szociálpolitikai csoportjai és egészségügyi osztályai hoztak határozatokat. A hadigondozási ügyekben hozott döntések elleni fellebbezést 1949-ig a megyei alispánokhoz, a mellettük működő közigazgatási bizottságok hadigondozó albizottságaihoz lehetett benyújtani, amelyek ez irányú szerepét 1950 után a megyei tanácsok vették át. 16 Feladataikat 1950-től a községi, városi és kerületi tanácsok vették át. Lásd 3.440-70/1950.(VIL21.) N. M. sz. rendelet. 17 A hadigondozási alapirat elnevezés - amelyet egy korábbi munkatársunk alkotott meg az anyakönyvi alapirat mintájára - az MNL Veszprém Megyei Levéltárában jelöli ezt az irategyüttest, megkülönböztetendő az iktatott iratok között szereplő hadigondozási iratoktól. Más levéltárakban más lehet a megnevezése. 18 Veszprém megyében a hadigondozási alapiratok jelentős része sajnos elpusztult, főként a II. világháború hadi eseményei alatt. A megmaradt hadigondozási alapiratok egy része levéltári őrizetben van, más része viszont még - remélhetőleg - a települési önkormányzatok irattáraiban található. Ezen iratokat a hivataloknak a többi irattól elkülönítve kellett kezelni, így a levéltárba került jegyzőségi, polgármesteri vagy tanácsi iratokban is külön tételt, városoknál külön állagot képeznek. Esetenként az iktatott iratsorozatban is találhatóak hadigondozási alapiratok, mivel előfordult, hogy egy adott személy ügyének utolsó elbírálása folyamán azt nem helyezték vissza eredeti helyére, hanem az utolsó iktatószámú ügyiratban hagyták. 19 Az I. világháború alatt kiadott katonai iratok esetében az is megfigyelhető, hogy a magyar királyi (honvéd) alakulatoknál szolgált katonák esetében magyar nyelven, a közös hadseregben szolgált katonák esetében német nyelven állították ki azokat, de előfordulnak két vagy akár három nyelven, pl. németül-magyarul, németül-magyarul-szlovákul kiállított igazolások is. A hadigondozó bizottságok elnökei a közigazgatás vezető tisztviselői voltak, s a bizottságok által hadigondozási ügyekben kiadott határozatokat hivataluk általános iktatott iratai között őrizték. Megyei jogú vagy törvényhatósági jogú városokban élő hadigondozottak esetén a polgármesteri iratokban, más vidéki településen élők esetében a járási főszolgabírók, 1945 után pedig a járási főjegyzők iratanyagában lelhetők fel a hadigondozási ügyek határozatai.15 A hadigondozó bizottsághoz benyújtott, a kérelmek jogosságát bizonyító igazolások egy részét a kérelmező illetőségi helyén működő jegyző, körjegyző, polgármester adta ki, így utóbbiak iktatott iratai között kereshetünk például az adott hadigondozottra vonatkozó illetőségi vagy vagyoni bizonyítványt. A téma szempontjából legértékesebb irategyüttest, az úgynevezett hadigondozási alapiratot a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes polgármesteri vagy jegyzői hivatal regisztratúrájában találhatjuk meg. Hadigondozási ügyekben a 91.000.IX-a/1922. N. M. M. számú rendelet, majd az 1933. évi VII. törvénycikk is a községi és körjegyzőket, a városokban a polgármestereket, Budapesten a kerületi elöljárókat16 jelölte meg nyilvántartó hatóságként; e személyek feladatául szabta ki a hadigondozottak személyi és ellátási adatainak nyilvántartólapokon való folyamatos vezetését, valamint a hadigondozottak igényére vonatkozó tárgyalási iratok és igazoló okmányok őrzését is. A nyilvántartó hatóságok által a hadigondozottak neve szerinti betűrendben őrzött, az egyes hadigondozottakra vonatkozóan egybegyűjtött kérelmeket, tárgyalási iratokat, igazoló okmányokat, a hadigondozotti státuszra és a pénzellátásra vonatkozó megállapító és megszüntető határozatokat nevezzük hadigondozási alap iratnak.17 Abban találhatóak - jó esetben - az előzőleg említett kérelmek, anyakönyvi, orvosi, katonai iratok, hadigondozási igazolványok, különféle jegyzőkönyvek, igazolások és határozatok, felülvizsgálati okmányok. Fontos tudni, hogy a már idézett, 1922-es népjóléti és munkaügyi miniszteri rendelet előírása alapján a hadigondozott költözése esetén továbbították az iratait az új lakóhelye szerint illetékes hivatalnak, így azokat a legutolsó lakóhelyéül szolgált település irataiban kell keresnünk.18 A hadigondozási alapiratokban található iratfajták nem egységesek, hiszen eltérő igazolásokat kellett becsatolni hadirokkant és más hadigondozott igénybenyújtása esetén, valamint másféle dokumentumokat adtak ki a katonai19 és a polgári hatóságok, továbbá különbözőek az irattípusok kiadásuk korszakának tekintetében is. Az alábbiakban a legjellemzőbb, az általános levéltárak más irategyütteseiben nem megtalálható irattípusokat tekintjük át, s összegezzük, hogy milyen információk lelhetők fel bennük. A (katonai) Anyakönyvi lap másolat talán a legjelentősebb forrás a katonai hatóságok által kiállított okiratok közül. A katona személyi adatai (születési és illetőségi hely, a születés éve, vallás, iskolai végzettség, foglalkozás, családi állapot, személyleírás, nyelvismeret) mellett megismerhető belőle szolgálatának története is. Az állományba vételtől a leszerelésig követhetjük rendfokozatának változásait, alakulatokhoz való beosztásait, kitüntetéseit, az esetleges betegség, sebesülés, eltűnés, hadifogság tényét (időpont és helyszín megjelölésével), szolgálat alóli felmentését. Főként az I. világháborús hadirokkantak irataiban találhatjuk meg, de előfordul a II. világháború utáni iratokban, esetenként hadiözvegyek dokumentumai között is. A Felülvizsgálati táblázat az I. világháborús hadirokkantak alapirataiban található katonai dokumentum. A táblázat felső részén szereplő személyi adatok az anyakönyvi lapon lévőkkel megegyezőek, de itt megjelennek a rendfokozat,
