IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Karika Tímea: Családok és háborúk. A családtörténeti kutatás lehetőségei a hadigondozási iratokban. Turul, 93. (2020) 2:89–96.
92 valamint a katonai csapattest és alosztály adatai is. Az adatlap alsó része a beszámítható szolgálati idő jelölésére alkalmas. Jellemzően az 1920-1922 között kiállított felülvizsgálati táblázatokon piros színnel bejegyezték azt is, hogy az illető katona szolgált-e a Vörös Hadseregben, avagy nem, s amennyiben szolgált, annak időtartamát is megadták. A Honvéd orvosi bizonyítványban a személyes adatok, családi állapot, foglalkozás, a csapattest és alosztály, rendfokozat, a sorozás éve és a testalkat leírása szerepel. Ezután az orvosi vizsgálat eredménye, a betegség vagy sérülés kialakulásának körülményei, a gyógykezelésre és a felépülés lehetőségére vonatkozó feljegyzések, továbbá a felülvizsgálatról rendelkező intézkedések olvashatóak. A Kihallgatási jegyzőkönyv viszonylag gyakran előfordul az I. világháborús hadirokkantak iratai között. Különlegessége, hogy jobb felső sarkában a hadirokkant ujjlenyomata is látható. A személyes adatok és az alakulat megjelölése mellett információ található arra vonatkozóan is, hogy a katona mely fronton mikor szolgált, hol és mikor sebesült meg, hol és mikor történt a gyógykezelése. E dokumentumok kiállításának helye változó, általában utókezelő intézetek, hadirokkantotthonok, kórházak állították ki. A Hazatért hadifoglyok bemutató lapja s egyszersmint leszerelési igazolványa elnevezésű dokumentumot, amely egyrészt a hazatért katona személyazonosságát, másrészt a leszerelés tényét igazolta, az I. világháborús leszerelőtáborokban állították ki. A szokásos személyi és szolgálati adatokon felül megtudhatjuk a hadifogságba esés idejét, a hadifogolytábor helyét, a leszerelőtáborba érkezés és távozás idejét. Az Orvosi lelet és szakvélemény hadirokkantak számára 1942 óta alkalmazott nyomtatvány,20 hatósági-, honvéd- vagy közkórházak orvosai állították ki. Az első oldalon a kevés személyes adaton túl a hadi eredetű fogyatkozás rövid meghatározása látható, a következő oldalon pedig az orvosi vizsgálat eredményeinél a fogyatkozás körülményeinek leírását olvashatjuk az időpont és a helyszín megjelölésével együtt. A négyoldalas nyomtatvány utolsó két oldalán a fogyatkozás orvosi leírása és a munkaképesség-csökkenés százalékos megállapítása szerepel. A II. világháború után nemcsak a hadirokkanttá nyilvánítás iránti kérelmek benyújtása alkalmával, hanem a hadirokkantak ismétlődő felülvizsgálatai során is ezt a nyomtatványt használták az akkor még életben lévő I. világháborús hadirokkantak esetében is. Az a tény, hogy a Nagy Háború rokkantjai közül sokak hadigondozási iratai megsemmisültek az utóbbi háború eseményei következtében, különleges jelentőséget ad ennek az irattípusnak, mivel az I. világháborús katonák sérüléseire (fogyatkozására) és háborús szolgálatukra21 vonatkozó információk legalább ily módon fennmaradhattak. 20 Alkalmazását a 68.683/eln.12-1942. körrendelet vezette be. 21 A hadirokkantak fogyatkozásának leírása során sok esetben megjelölték sebesülésük vagy betegségük kialakulásának helye, ideje és módja mellett az alakulatukat vagy hadifogságuk helyét és idejét is. 22 Használatát a 91.000.IX-a/1922. N. M. M. számú rendelet vezette be. 23 Használatát a 9.300/1933. H. M. Ein. sz. rendelet vezette be. Adattartalmát többször változtatták, ezért különböző időszakokban némileg eltérő információkat tudhatunk meg a hadigondozottakról. A hadiözvegyek számára készült legelső változaton nem, de a II. világháború alatt használt adatlapon például szerepel a volt katona azonossági száma és anyja neve is. Minden hadigondozási igazolvány kötelezően kitöltendő része lett 1939- tői az is, hogy a hadigondozott, illetve a háborús áldozat zsidónak tekintendő személy-e. Az Utalványozási kimutatás özvegyek és árvák illetőségeiről a veszteségi lajstrom alapján jellemzően az I. világháború idején használt katonai nyomtatvány, amelyet a Magyar királyi honvédelmi minisztérium Szakszámvevősége állított ki. Az első rovatok az elhunytra vonatkoznak, amelyekben szerepel az elesett vagy eltűnt katona neve, rendfokozata és csapatteste, a haláleset vagy eltűnés ideje és az arra vonatkozó értesítés száma és kelte. Az ezután következő adatokból megtudhatjuk özvegye és gyermekei nevét, gyermekei születési idejét és lakcímüket is, továbbá a család részére megállapított özvegyi nyugdíj és nevelési pótlék összegét. Az Egyéni lap a húszas években használt nyomtatvány volt,22 amelyből más-más adatlap szolgált hadirokkantak és egyéb hadigondozottak számára. Hadirokkantak esetében a születési adatokat, családi állapotot, a gyermekek nevét és születési adatait, valamint a hadirokkant évi jövedelmét, rokkantság előtti és utáni foglalkozását, katonai csapattestét, rendfokozatát, a rokkantság okának rövid leírását, a kereső - képtelenség százalékos mértékét, a pénzbeli ellátások összegét tartalmazta. Özvegyek, árvák, hadigondozott családtagok esetén saját személyi adataikat, a házasságkötésük idejét, az együttélés tényét, a keresőképesség csökkenésének mértékét, a közös gyermekek nevét és születési adatait, valamintó az elhunyt katona nevét, rendfokozatát, polgári foglalkozását, iskolai végzettségét, elhalálozásának körülményeit, szolgálata megszűnésének időpontját, rokkantsági fokát, továbbá az ellátási adatokat olvashatjuk a nyomtatványon. A Hadigondozási igazolványból23 külön nyomtatvány készült hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák és hadigondozott családtagok számára. A hadirokkant igazolványból megtudhatók az érintett alapvető személyes adatain kívül vallása, házasságkötésének ideje, feleségének és gyermekeinek neve és születési ideje, szüleinek neve, katonai csapattestére, rendfokozatára, leszerelésére, polgári foglalkozására, továbbá a rokkantságára (törődöttségére) és ellátására vonatkozó információk. A hadiözvegyek hadigondozási igazolványából személyes adataik, vallásuk, lakcímük, házasságkötésük ideje, gyermekeik neve és születési ideje, ellátási adataik, valamint az elhunyt férj neve, vallása, anyja neve, polgári foglalkozása, utolsó katonai csapatteste, rendfokozata, azonossági száma, eltűnésének, halálának helye és időpontja ismerhető meg. A hadiárva gondozási igazolványán a gyermek neve, születési adatai, édesanyja neve, lánykori neve, születési adatai, esetleges újbóli házasságkötésének vagy halálesetének adatai, édesapja neve, vallása, rendfokozata, iskolai végzettsége, halálának vagy eltűnésének ideje, továbbá az esetleges mostohaapa vagy gyám neve és lakcíme szerepelnek. Családtörténeti szempontból a legkevesebb információt a hadigondozott családtagok számára kiállított hadigondozási igazolvány szolgáltat, mivel itt a hadigondozott nevén, születési helyén, idején, lakcímén és ellátási adatain kívül mindössze az eltűnt vagy elhalt rokon (gyermek, testvér vagy unoka)
