IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Nyerges András (szerk.): Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993) - Juhász Gábor: Elzárt közadatok
Juhász Gábor Elzárt közadatok Három olyan adattárról szeretnék beszélni, amely többé-kevésbé nyilvános a polgárok számára. Ez a cégbírósági, az ingatlan-nyilvántartás, valamint a társadalmi szervezetek, az alapítványok regisztere a megyei bíróságokon. Mielőtt még úgy tűnne, hogy ezek nyilvánossága elsősorban azért fontos egy újságíró számára, mert általuk mondjuk egy, a Tocsik-ügyben „használható" információkhoz lehet jutni, elmondom, hogy nem ezért. Sokkal inkább azért, mert — ezt saját példájából mindenki tudhatja — gyakori eset, hogy az állampolgárok bizonyos ügyekben azt a választ kapják a hatóságoktól, mert vétlenül mondjuk lopott autót vásároltak vagy éppen pilótajátékban vettek részt, hogy ez egy olyan világ, ahol utána kell járni annak, ki, kivel és milyen üzletet köt, és erre a jogszabályok lehetőséget is adnak. A helyzet tulajdonképpen az, hogy a jogszabályok — mondjuk úgy — lehetőséget adnak, de ez korántsem jelenti azt, hogy ezzel a lehetőséggel az állampolgár — ide értve az újságírót is — élhet. Én sokakkal ellentétben egyébként azt gondolom, hogy ebben az összefüggésben az újságírónak semmivel sincs több joga, mint egy állampolgárnak. Tehát „tájékoztatási kötelezettség", meg a hasonló fogalmak, ilyenkor nem igazán használhatóak — ráadásul olyan szavak, amelyek a hivatalokról általában leperegnek. A legjobb a helyzet a cégbíróságokon, hiszen ott olyan szabályozás alakult ki az elmúlt években, hogy — néhány kivételtől, mint mondjuk egy TI
