IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Nyerges András (szerk.): Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993) - Eörsi István: Nem jogtalanság — abszurditás
Eörsi István Nem jogtalanság — abszurditás Kedves Barátaim! Személyes megtámadtatás miatt kérek szót, de ez csak lapos ürügy, mert Halmai Gábor egyáltalán nem támadott meg, igen udvarias és kedves volt velem, és abszolút túlélhetőnek tartom mindazt, amit mondott. Csak nem meggyőzőnek. Azzal kezdem, hogy én Bohó Róbert nevét egész életemben le nem írtam volna. Engem Bohó Róbert nem érdekel, és ha — most megint törvényt sértek — minden egyes besúgóról külön írnék, akkor semmi másra nem jutna időm. Bohó Róbert abban a percben vált közszereplővé, amikor egy Nagy Imréről elnevezett díjat kapott. És ezt én nem jogilag kifogásoltam, mert megítélésem szerint jogilag nem is kifogásolható, hogy egy kuratórium hogyan dönt. A kuratóriumot persze minősíti, erkölcsileg, politikailag, hogy kinek és miért ad díjat, és hogy a többezer egykori bor tön töltelék közül a helytállás vagy az önfeladás példáihoz vonzódik-e inkább. De jogilag nem kényszeríthető arra, hogy csak olyan embereket kapcsoljon össze Nagy Imre nevével, akik erre nem egészen érdemtelenek. Még kevésbé kifogásoltam jogilag, hogy Bohó filmet csinált Nagy Imréről. Ez esetben sem jogtalanság, hanem abszurditás történt. Jogi szempontból nem járhat ma kedvezőtlen következményekkel, ahogy ő a börtönben meg a Nagy Imreperben viselkedett, még akkor sem, ha Halmai kegyes megfogalmazásával ellentétben e viselkedés vitathatatlanul viszolyogtató volt. De díjat nem azoknak adunk, akiknek viszolyogtató magatartása nem büntethető, és évfordulós filmet sem azzal készítettünk, aki még tíz évvel ezelőtt is, kényszer 23
