IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Csendes László: (Disz)kontinuitások. Az adatvédelem és a múlt feltárásának konfliktusa a Securitate Archívumát Vizsgáló Nemzeti Tanács munkájában
166 ■ Csendes László Ticu Dumitrescu román szenátor és volt politikai elítélt a Stasi-iratokat gondozó levéltár (Bundesbeauftragter für die Stasi-Unterlagen, BStU) és Joachim Gauck németországi tapasztalataira alapozva jogalkotási javaslatot tett, melynek célja a kommunista múlttal való szembenézés és egy, a volt rendszer bűncselekményeinek és visszaéléseinek feltárására irányuló stratégia kidolgozása volt. A javaslatot tízéves vita követte a román parlamentben, melynek eredményeképpen végül megszületett a 187/1999. számú román törvény. Jogosan kérdezhetjük, hogy mi tartott ilyen sokáig: a volt Securitate-tisztviselök és hálózati személyek személyes adatainak védelme talán fontosabb volt, mint az állampolgárok információszabadsághoz való joga? Etikai szempontból is fontos feltenni ezeket a kérdéseket, a megválaszolásuk pedig azon román politikusok felelőssége lenne, akik egykor (1989 decemberét követően) az új politikai rendszer titkosszolgálatával együttműködésben kezelték a vonatkozó titkosított információkat. Felmerül ezenfelül egy másik etikai kérdés is: ha a Securitate nem rendelkezik jogutóddal, akkor ki és hogyan kezelte ezt a hatalmas archívumot 1989 és 1999 között? A Securitate Archívumát Vizsgáló Nemzeti Tanács (Consiliul Nationalpentru Studierea Arhivelor Securitätii, CNSAS, a továbbiakban: Tanács) feladata az, hogy az arra jogosult személyek részére hozzáférést biztosítson az általa kezelt iratokhoz, feljegyzésekhez és egyéb információkhoz. Jogosult személynek számítanak többek között a tudományos kutatók (történészek, szociológusok, újságírók stb.), azon román és uniós állampolgárok, akik a volt román politikai rendőrség megfigyelése alatt álltak, illetve a politikai okokból elítélt és meghurcolt személyek és hozzátartozóik.2 A Tanács legfőbb céljai közé tartozik többek között a volt politikai rendőrség ügynökeinek és hálózati személyeinek azonosítása, az áldozatok rehabilitálásának és jogi kárpótlásának elősegítése, valamint olyan kulturális és ismeretterjesztő tevékenységek szervezése (konferenciák, kiállítások, előadások, szakmai gyakorlatok), melyek biztosítják a Securitate elnyomó tevékenységével kapcsolatos valós történelmi információk terjesztését. A román társadalom a kezdetektől fogva magas elvárásokat támasztott a Tanács munkájával szemben, így az elszámoltathatóságra is nagy hangsúlyt fektettek, és a Tanács tevékenységének értékelése során a törvényesség, igazságosság Lásd a Securitate iratainak közzétételéről és a személyes iratok hozzáférhetőségéről szóló 24/2008. számú soron kívüli kormányrendeletet, melyet a román parlament a 293/2008. számú törvény keretében fogadott el módosításokkal és kiegészítésekkel, és különösen az 1. és 28. cikkeket.
