IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Csendes László: (Disz)kontinuitások. Az adatvédelem és a múlt feltárásának konfliktusa a Securitate Archívumát Vizsgáló Nemzeti Tanács munkájában

Csendes László (Disz)kontinuitások Az adatvédelem és a múlt feltárásának konfliktusa a Securitate Archívumát Vizsgáló Nemzeti Tanács munkájában Amikor 1981-ben az Európa Tanács elfogadta az adatvédelmi egyezményt (a 108-as egyezményt), a magánélet védelme jogi szempontból feltétlenül szükségessé vált.1 Tizennégy évvel később, 1995. október 24-én az Európai Bizottság elfogadta a 95/46/EK irányelvet, amely új megvilágításba helyezett bizonyos kérdéseket, így a személyes adatok szabad áramlását és a személyes adatok feldolgozása során az érintett személyek védelmét is. 2016. április 27- én az Európai Parlament által újonnan elfogadott 2016/679/EU rendelet ha­tályon kívül helyezte az előző adatvédelmi irányelvet, majd két évvel később, 2018. május 25-én Románia a 2018/190. számú román törvény értelmében megkezdte az új általános adatvédelmi rendelet (General Data Protection Reg ­ulation, GDPR) végrehajtását. 1989 decemberében véget ért Romániában a totalitárius kommunista rezsim uralma. A román politikusok, különböző társadalmi csoportok és egyszerű ál­lampolgárok együttesen követelték a politikai rendőrség, ismert nevén a Securi ­tate megszűntetését és az elnyomó akciók leállítását, majd 1990 márciusában a Temesvári Kiáltvány 8. cikkében kérvényezte a politikai rendőrség átvilágítását. 1948-ban az ENSZ Közgyűlése elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, melynek értelmében a magánélethez való jog alapvető emberi joggá volt. 1950-ben az emberi jogokról szóló európai egyezményt módosították, így az alapvető emberi jogokról szóló részek most már más sorrendben szerepelnek. 1967-ben az Egyesült Államokban életbe lépett az infor­máció szabadságára vonatkozó törvény (Freedom of Information Act, FOIA), amelynek értel­mében mindenkinek jogában áll, hogy benyújtott kérelme alapján hozzáférhessen az állami szervek irataihoz. Ezt követte 1980-ban az OECD adatvédelmi iránymutatása, amely többek között a számítógép térhódítását is figyelembe vette.

Next

/
Thumbnails
Contents