IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Gregor Jenus: Az általános adatvédelmi rendelet: mérföldkő az adatvédelem terén, vagy csak egy zavart keltő rendelet? A szlovén levéltárak tapasztalatai az általános adatvédelmi rendelet és a különleges (érzékeny, szenzitív) személyes adatok védelmének terén, különös tekintettel a totalitárius politikai rendszerek iratanyagára
156 ■ G regor Jenus államra, mind pedig az állampolgárokra. Ezen fenntartások miatt az iratanyag átadásának időszakát meghosszabbították, így 1991 és 2008 között kellett átadni ezeket a felelős levéltárak részére. 2008-ra a folyamat nagyrészt le is zárult, azonban az archív anyagok bizonyos része csak 2011-ben került ténylegesen is a Szlovén Köztársaság Levéltárába.21 21 Tadej Cankar: Arhivsko gradivo nekdanje Uprave sluzbe drzavne varnosti in njenih pred-hodnic: osnovne znacilnosti in primerjava nekaterih vidikov hrambe in upravljanja gradiva v postsocialisticnih drzavah [A volt szlovén állambiztonsági főigazgatóság és elődjeinek iratai. Az archívumok megőrzésének és kezelésének sajátosságai és összehasonlítása a poszt-szocialista országokban]. In: Damjan Hancic - Gregor Jenus - Neza Strajnar (szerk.) Odstiranje zamolcanega: zbornik prispevkov [A rejtett tartalom felfedése. Cikkgyűjtemény]. Ljubljana, 2013, 267-281. A fent említett állambiztonsági archívum nem csupán papíralapú anyagokból áll; a kiemelkedő fontosságú anyagok és különösen az 1940-es évek második feléből és az 1950-es évek elejéről származó anyagok jelentős része kizárólag mikrofilmen maradt fenn, amely más mikrofilm anyagokkal együtt nagyjából két és fél millió felvételt tesz ki. A levéltár ezenfelül körülbelül 4.000 darab jugoszláv és külföldi személyről szóló személyes aktát, több mint 45.000 „rövid aktát” (egyénekről készült háttérvizsgálati aktát), és majdnem 80.000 emigránsokról szóló aktát is kezel. Az archívum részét képezik továbbá a filmszalagon és VHS kazettán fennmaradt videó felvételek, a mágnesszalagon és hangkazettán fennmaradt hangfelvételek, és a saját digitálisan keletkeztetett anyagaink, így a levéltár elektronikus nyilvántartása és egy elektronikus dokumentumbázis is.22 Az anonimizálást mint újonnan bevezetett módszert sokan démonizálták amiatt, hogy az alkalmazása gátolhatja a hozzáférést a politikai rendőrség anyagaihoz, azonban nagyon hasznos eszköznek bizonyult, ugyanis a felhasználóink így olyan személyes aktákba is betekinthetnek, melyeket egyéb esetben kizárólag az érintett személyek tekinthetnének meg. Ez azt jelenti, hogy minden 1990 előtt keletkeztetett személyes akta és „rövid akta” elérhetővé vált a nyilvánosság számára, függetlenül attól, hogy az iratok alanya élő vagy halott személy. Amennyiben az iratok alanya még életben van, illetve még nem telt el tíz év az illető feltételezett halála óta, az érzékeny személyes információkat „kifeketítjük,” így az iratok elérhetővé válnak a felhasználók számára. Az anonimizálás az adatvédelem egyik technikai eszközévé vált, ami szükségszerűen bizonyos módosításokkal járt, azonban pozitív következmény, hogy 22 Ibid.
