IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Haraszti Viktor: Levéltári kutatás, publikáció. Korlátok és lehetőségek az adatvédelem primátusában
Levéltári kutatás, publikáció «125 könyvet. Másik eset, bárha tudományos célú kutatást jelöl meg, de nem rendelkezik a többletfeltételekkel vagy alapvető állampolgári jogon szeretne kutatni a védelmi időn belül, úgy lehetősége van a lajstromkönyv oldalainak lemásolására, a nevek kitakarásával. így csak az ügyek megnevezése és a per száma lesz számára megismerhető. A Bíróság június 8-án meghozta ítéletét,42 melyben az alperes 2016. június 21. napján kelt, NAIH/2016/2504/27/H. számú határozatát hatályon kívül helyezte.43 Az ítélet indoklása szerint a perben abban a kérdésben kellett dönteni, hogy a BFL megszegte-e az Ltv. 24. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat. A Bíróság kiemelte, „hogy az alperesi értelmezés szerint a felperes a kérelmek elbírálása során a kutató rendelkezésére álló információk ismeretében tudná eldönteni, hogy a konkrét irat (ítélet) és az érintett között létrehozható, helyreállítható-e a kapcsolat, vagy sem, azaz az anonimizált irat kiadható-e. Ilyen szubjektív tudattartalom vizsgálata azonban a kutatási kérelmek elbírálását, és magát az anonimizálást tenné lehetetlenné, annál is inkább, mert bármely anonimizálás ellenére mindig létezik olyan személy, aki rendelkezik kellő információval a kapcsolat helyreállításához (pl. mert részt vett a tárgyaláson stb.). A bíróság álláspontja szerint azonban a személyes adat fogalma nem függhet a tudattartalomtól, azaz-nem lehet különbséget tenni egy kutatási kérelem elbírálásakor a szerint, hogy a kutató milyen információval rendelkezik, adott esetben mit tüntet fel a Kérőlapon.” Az ítélet kézhezvétele után a BFL a NAIH-határozatban foglalt előírás alapján elkészített szabályozás azon részét, miszerint - „az Ltv. 24. § (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a kutató előtt kifejezetten ismert a közfeladatot ellátó szervnek - a kutató részletes kutatási terve alapján megadott - támogató állásfoglalását. (4) A kutatónak írásos nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a tudományos kutatás céljára való adatkezelésre vonatkozó előírásai szerint meghatározott módon kezeli és használja fel, továbbá az írásos nyilatkozatban meg kell jelölnie az adatkezelés helyét.” Utóbbi bekezdés 2020. július 1-jétől ekként változott: „tudományos kutatás esetén a kutató a levéltári anyag kutatása során megismert személyes adatot köteles a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kezelni. A kutatás megkezdését megelőzően, annak feltételeként a kutató írásban nyilatkozik az e bekezdésben foglaltak tudomásulvételéről, valamint arról, hogy az adatok megismerése tudományos kutatás céljából szükséges.” 42 13.K.32. 793/2016/15. 43 Azaz a NAIH/2017/491/H sz. határozatot, a bűnügyi személyes adatok védelméhez fűződő jog megsértése tárgyában.
