IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Haraszti Viktor: Levéltári kutatás, publikáció. Korlátok és lehetőségek az adatvédelem primátusában
Levéltári kutatás, publikáció »111 A különleges adat a személyes adat egy speciális fajtája, mely esetben a különbséget az adatkezelés jogalapja jelenti. Míg a személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (kötelező adatkezelés), addig a különleges adat kezelésének szigorúbb feltételei vannak. Különleges adat az Infotv. 6. §-ban meghatározott esetekben, valamint akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul vagy a tv.-ben meghatározott esetekben törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy az Infotv.-ben meghatározott adatok esetében törvény közérdeken alapuló célból elrendeli. A levéltári törvény változatlansága A kutatás egyik fontos korlátja jelenleg az irat keletkezésétől számított 30 év eltelte, azaz ez a fő szabály, míg a másik a személyes adatok védelme érdekében hozott szabály, miszerint a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá (ha törvény másképp nem rendelkezik). A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.12 12 Ettől eltérő szabályozást állapít meg az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. tv., mi szerint (93/A.) az anyakönyvbe bejegyzett adatok az érintett halálozási évét követő harminc év, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított száz év, vagy - ha az későbbi - a bejegyzés keletkezésétől számított hetvenöt év, ha sem a születés, sem a halálozás időpontja nem ismert, a bejegyzés keletkezésétől számított hetvenöt év után válnak bárki számára kutathatóvá. Ez a szabály a levéltárakban őrzött anyakönyvi másodpéldányokra is igaz, azaz itt a lex specialis felülírja az Ltv.-t. Témám szempontjából az Ltv. 24. §-a bír kiemelt jelentőséggel, amely a védelmi időn belüli kutatási lehetőséget szabályozza, s melyet korábban már részletesen ismertettem. Szövegét tekintve a 24. § a közlönyállapotot tükrözi, változást az „érintett” fogalmának beemelése, illetve az új Ptk. hozzátartozó fo
