IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Haraszti Viktor: Levéltári kutatás, publikáció. Korlátok és lehetőségek az adatvédelem primátusában
110- Haraszti Viktor §-ában) meghatározott módon kezeli és használja fel, továbbá az írásos nyilatkozatban meg kellett jelölnie az adatkezelés helyét. Elsősorban történészek közt elterjedt az a nézet, hogy az adatvédelmi szabályozások egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, és ez a személyiségi jogok abszolutizálásához vezet, ami gátját képezi a legújabb kor történeti kutatásainak. Ez a nézet az utóbbi időkben ismét erősödni látszik.11 11 Tudni akarja, miért ítéltek el egy magyar politikust fiatal korában? Joób Sándor - Kolozsi Ádám, 2016.07.21. http://index.hu/belfold/20 16/07/21 /informacios_szabadsag_kiss_laszlo-ugy_budapest_fovaros_leveltara_naih_peterfalvi_attila/ (A letöltés ideje: 2021. március 22.) A két alapjog versengése, egymás kényszerű, kölcsönös korlátozása nem csorbíthatja egyik alkotmányos alapjog lényeges tartalmát sem. Az egymást korlátozó alapjogok közti alkotmányos határok megállapítása már a jogalkotás és nem kevésbé a jogalkalmazás feladata. A tudományos kutatás szabadsága a történettudományi kutatásokban a múlt feltárását, megismerését, az eredmények publikálását jelenti, amely alapvető társadalmi érdek is. A történelmi események alanyait azonban életükben az információs önrendelkezési jog védi, haláluk után a kegyeleti jog, amelyet a hazai levéltári kutatási szabályok a nemzetközi levéltári kutatási szabályokhoz hasonlóan védelmi időhatárokkal biztosítanak. 2011. április 25-én fogadta el a Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország Alaptörvényét, mely az adatvédelem és információszabadság terén is új korszakot nyitott. Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy „mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.” Az információszabadság a korábbi alkotmányos helyéhez képest a véleménynyilvánítás és szólásszabadság helyett a személyes adatok védelmével együtt, egyenértékű jogként jelenik meg. A (3) bekezdés elrendeli, hogy a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrizze. Témám másik eleme, a kutatás szabadságának biztosítéka, az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdésében található, mi szerint is „Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát” és fontos a (2) bekezdés tartalma is: „Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” Fontos kiemelni, hogy az Alaptörvény nem általában a kutatás szabadságát, hanem a tudományos kutatás szabadságát emeli a legmagasabb jogi védelem rangjára.
