IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Cseh Gergő Bendegúz: Ügynöklista a mágnesszalagon? Számítógépes hálózati adatbázisok és adatvédelem a Történeti Levéltárban
Ügynöklista a mágnesszalagon? ■ 35 A fentiek fényében érdemes néhány kérdést, vagy talán inkább kételyt megfogalmazni a mágnesszalagok kezelését és felhasználását illetően. Az első kétely általános levéltártani természetű. A jelenleg rendelkezésünkre álló adathalmaz, melyet H-adattárnak nevezünk, a Levéltári törvény értelmében egyértelműen iratnak minősül,20 ebben az értelmen vonatkoznak tehát rá a levéltári kutatási és adatszolgáltatási szabályok. De ennek az iratnak mely formájához kell biztosítani a hozzáférést? A korabeli szoftverkörnyezet hiányában az eredeti adatállomány nem olvasható, annak csak egy lementett szöveges állományával rendelkezünk. Ez azonban még mindig nem olvasható a jelenlegi számítógépes környezetben, mivel az adatok a korszakban használt nagyszámítógépek operációs rendszereiben alkalmazott EBCDIC karakterkódolással készültek, ezt kellett átültetni a jelenleg elterjedt ASCII-kódolású szöveggé. Az így nyert szövegben még mindig rengeteg rosszul felismert karakter szerepelt, mivel a magyar ékezetes betűk helyettesítő karakterek formájában jelentek meg. Az adatállományt a konvertálás után tehát több lépcsőben „tisztítani” kellett, amíg a jelenlegi formáját elérte. Ennyi átalakítás és konvertálás után értelemszerűen merül fel tehát a kérdés: melyik verziót tekintsük az eredeti, levéltári szempontból hiteles iratnak? Mihez kell biztosítani a hozzáférést? Miből kell adatot szolgáltatnia a levéltárnak? A fenti kérdések bizonyos szempontból elméleti okoskodásnak tűnhetnek egészen addig, amíg egy esetleges jogvita esetén (és köztudomású, hogy az „ügynökkérdés” számos pereskedésnek jelentette már az alapját) hitelesnek tekinthető levéltári iratokkal kell majd egyik vagy másik félnek bizonyítania igazát. 20 „irat:valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, bármely jelrendszerrel és adathordozón rögzített, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes;” 1995. évi LXVI tv. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről (a továbbiakban: Levéltári törvény, Ltv.) 3.§ c) 21 37/2005. (X. 5.) AB határozat A levéltárelméleti kételyek mellett szép számmal merülhetnek fel adatvédelmi aggályok is a mágnesszalagok kezelése kapcsán. A jelenlegi jogszabályi környezet és az Alkotmánybíróság 2005-ös határozata21 nem teszi lehetővé vagy szükségessé a hálózati nyilvántartások teljes körű publikálását. A fentiekben kifejtett okok - konkrétan a H-adattár vegyes tartalma és bizonyított hiányosságai - miatt az Alkotmánybíróság által megfogalmazott alkotmányossági kifogások csak hatványozottan érvényesek a számítógépes adattárra. Az viszont nem kérdéses, hogy iratjellege miatt a kutatók vagy az érintett állampolgárok számára a H-adattár információs forrásul kell szolgáljon. A Levéltár tevékenységét meghatározó jogszabály szerint az érintettek megismerhetnek minden, velük kapcsolatba hozható
