IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Cseh Gergő Bendegúz: Ügynöklista a mágnesszalagon? Számítógépes hálózati adatbázisok és adatvédelem a Történeti Levéltárban
32 ■ Cseh Gergő Bendegúz kizárólag a korabeli állambiztonsági operatív nyilvántartás munkatársai lehettek birtokában. Ugyanígy közvetett bizonyítéknak tekinthető, hogy a számítógépes adatbázisban a nevek nagy többsége ugyanabban az ún. fonetikai rendben16 szerepel, ahogyan azokat a korabeli állambiztonsági operatív nyilvántartóban kezelték. (A hálózati adattár esetében a fonetikai sorrend az adatállomány mintegy kétharmadáig tart - ennyi lehetett a számítógépesítéskor már rendelkezésre állt karton -, azután már vélhetően a beszervezés sorrendjében, de kisebb csoportokban vitték gépre az újabb adatokat.) 16 A fonetikai rendszert alapvetően a hallott (lehallgatott) szöveg esetleges hibás értelmezése, illetve az idegen nevek leírása miatt bekövetkező problémák kiküszöbölése érdekében használták. Ebben a rendszerben a magyar mássalhangzókat kiejtésük hasonlósága szerint csoportosították, és ez alapján sorolták be a megfelelő helyre a neveket. 17 K-lakás: a korabeli definíció szerint a konspirált lakás az állambiztonsági szervek fedés alatt működtetett olyan bérleménye, amelyet hálózati személyek és „SZT” állományú tisztek fogadására, operatív akciók lefolytatására, ellenséges objektumok, személyek időszakos figyelésére használnak. ÁBTL 4.2 10/22/22/1976. http://www.abparancsok.hu/sites/default/files/ parancsokZ10-22-22_1976.pdf (A letöltés ideje: 2021. március 19.) 18 T-lakás: a korabeli definíció szerint természetes, vagy jogi személy tulajdonát, bérleményét képező olyan helyiség, amelyet a bérlő, vagy tulajdonos írásbeli (szóbeli) megállapodás alapján a Belügyminisztérium és a rendőr-főkapitányságok állambiztonsági szervei rendelkezésére bocsát anyagi ellenszolgáltatásért, vagy ellenszolgáltatás nélkül. ÁBTL 4.2 10/22/22/1976. http://www.abparancsok.hu/sites/default/files/parancsok/10-22-22_1976.pdf (A letöltés ideje: 2021. március 19.) Adattartalmát tekintve valószínűleg a Hálózati adattár tekinthető legérzékenyebbnek. Mindez nem titokvédelmi szempontból értendő, hiszen a hálózati személyek nyilvántartásának döntő többsége elvesztette minősítését, így elvileg szabadon kutatható. (Bár ez nem a levéltár kompetenciájába tartozó kérdés, de feltételezhetjük, hogy a fenntartott minősítésű hálózati adatok elsősorban olyan személyekre vonatkozhatnak, akiket a szolgálatok valamilyen területen tovább foglalkoztattak 1990 után is.) De nézzük meg alaposabban, mit is tartalmaz a H-adattár összességében, illetve egy-egy személyre vonatkozóan! A vizsgálatok tanúsága szerint ez a rendszer tartalmazta:- a BM állambiztonsági szerveinek beszervezett, foglalkoztatott, kizárt hálózati személyeinek legfontosabb azonosító adatait,- az ún. K(konspirált)- és T(találkozási)-lakások adatait,17 18 - a meghiúsult beszervezésekre vonatkozó adatokat,- az ún. „figyelőztetett” személyek adatait (akiket végül nem sikerült a szerveknek együttműködésre kényszer íteniük).
