IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
A kastély mögött felépített két raktárépület közül az utolsót 2003-ban fejezték be. Levéltárunk akkoriban az első nagy, kifejezetten levéltári célokra átadott épületkomplexum volt Csehszlovákia, majd 1993-tól Szlovákia területén. A szlovák levéltári szakma számára viszont szomorú, hogy ez volt az eddigi utolsó széleskörű ilyen célú építkezés. Jelenleg, a szlovákiai levéltári rendszer 2015-ös reformja után a Nyitrai Állami Levéltár az ország legnagyobb levéltárai közé tartozik, 2 részleggel és 5 fióklevéltárral a területi kompetenciáján belül. Nyitraivánkán közel 14 000 iratfolyóméternyi levéltári anyag van elhelyezve. Az említett 5 másik (komáromi, érsekújvári, lévai, nagytapolcsányi és vágsellyei székhelyű) kirendeltséggel, fióklevéltárral együtt körülbelül 35 000 iratfolyóméternyi, a 13. századtól a jelen korig terjedő, főként a mai Nyitra megye területéről származó levéltári dokumentumot őrzünk. A dokumentumok egy része viszont a mai Magyarország területét is érinti, különös tekintettel az 1919-1923 évekből származó Komárom vármegye II. nevű levéltári fondra, amely tartalmát tekintve kizárólag a mai Magyarország területére vonatkozik. Ez oknál fogva az említett fond egy magyar oldallal való csere tárgya is lehet. A levéltár jelenlegi prioritásai közé legfőképpen a fondjaink és gyűjteményeink egyetemes rekonstrukciója tartozik, amely módszeresen már 2014-től zajlik és célja az említett fondok és gyűjtemények egyesítése és új elhelyezése raktárhelyiségeinkben. Ezzel főként a múltbéli sokszoros költöztetésük és rögtönzött elhelyezésük negatív következményeit szándékozunk eltörölni. 2014-től jelentős előmenetelről beszélhetünk a levéltár kulturális-propagációs tevékenységekbe való bekapcsolódása területén, amit kiállítások, szemináriumok, konferenciák, nyílt napok szervezésével, valamint saját publikációs tevékenység megkezdésével értünk el. A levéltári fondok módszeres elrendezése és feldolgozása is felgyorsult. A minőségi szolgáltatások jelentős dicsérete a 2013-as Év Kutatóhelye díj elnyerése volt 2014-ben a budapesti Magyar Családtörténet-kutató Egyesülettől. Ezt a magyar díjat levéltárunk az első külföldi levéltárként nyerte el. Térjünk viszont vissza Nyitraivánka helytörténetéhez, valamint Tóth Vilmos családjához. Tóth Vilmos személyének jelentőségét a mai napig hirdeti a nyitraivánkai Szent Márton-templom melletti temetőben található szecessziós stílusban épült sírboltja, amely köszönhetően a Nyitraivánka község önkormányzata és magyarországi partnerei közti együttműködésnek, hamarosan felújításra kerül. Nyitraivánka már a 19. században, tehát Tóth Vilmos születésének idejében a vármegye legnagyobb községei közé tartozott, csaknem 1000 lakosával. A vármegye székhelyétől, Nyitrától csak 10 km-re feküdt, ami lehetővé tette szoros kapcsolatok kialakítását a régió központjával. A községben ekkor már főként szlovák ajkú lakosság élt. Ez a község török csapatok általi elpusztítását követő, 17. század végétől zajló, északabbi vármegyékből érkező szlovákok fokozatos kolonizációjának eredménye volt. Ez a nagy demográfiai változás egyúttal a vallási hovatartozásban is tükröződött, mivel az egykori kálvinista többségű Nyitraivánkából teljes mérték14
