IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Czégé Petra Gabriella - Kis József - Szabó Dorottya: Genealógia hetedíziglen: családtörténet-kutatás középiskolásoknak és felnőtteknek (Magyar Nemzeti Levéltár, Bp. 2019.) - Üdvözlet a levéltárból
mény51 mintegy harmincezer cédulát tartalmaz. A készítő célja pedig az volt, hogy összegyűjtse az egyes családok nemességét, kiváltságát, rangemelését dokumentáló források lelőhelyének adatait. Ilyen típusú gyűjtéseket szinte minden törvényhatósági levéltárban végeztek a 20. század elejéig, hogy a családjuk iránt érdeklődőket gyorsabban lehessen tájékoztatni. Szerencsés esetben a levéltáros irathagyatéka az intézmény gyűjteményébe került. Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában például három ilyen gyűjtés is található: Osváth Lajos és Reszegi Lajos Bihar, Herpay Gábor pedig a Hajdú megyei nemes családok adatait jegyezte fel. - A téma szorosan kapcsolódik az előzőhöz, így a példafeladat szintén a 3. melléklet 6. pontjánál található. 51 Levéltári jelzete: MNL OL A131. 9. A vármegyei közgyűlések iratanyaga A nemeslevelet kézhezvétele után a megadományozottnak be kellett mutatnia annál a vármegyénél, ahol lakott. Ahhoz ugyanis, hogy a nemesítésnek érvényt lehessen szerezni, a vármegye közgyűlésén (tehát a helyi nemesek hivatalos gyűlésén) egy éven belül ki kellett hirdetni. Erre azért volt szükség, mert sokan a földesuruk tudta nélkül jutottak nemeslevélhez, a közgyűlés pedig olyan nyilvános alkalom volt, amelyen bárki - akár a földesúr is - felszólalhatott és akár ellent is mondhatott a nemesítésnek. Ha ez nem történt meg, a címeres nemeslevélre rákerült a kihirdetési záradék, az újonnan nemességet szerzőt pedig felvették a vármegyei nemesség soraiba. Innentől kezdve adózási kötelezettségét más, a vármegyei nemeseket illető feladatok és jogok váltották fel. Miután a vármegyei közgyűlés a nemesi vármegye igazgatásának legfontosabb testületi szerve volt, sok más ügyet is tárgyalt (például nemesi hozzájárulások mértéke, vagy panaszok és vitás helyzetek kivizsgálása kapcsán), de itt kellett jelentkezniük a megyébe beköltöző nemeseknek is, hogy beírják őket a megyei urak nevét tartalmazó lajstromokba. Mindezek tükröződnek a közgyűlés jegyzőkönyveiben és a hozzájuk kapcsolódó lajstromozott iratokban. 10. A nemességigazolások és a nemesi összeírások Magyarországon III. Károly, majd Mária Terézia uralkodása alatt rendeltek el általános nemességi vizsgálatokat (1725,1732, 1754-55), hogy kiszűrjék a nemesi jogokkal visszaélő („kétséges" nemes) személyeket. A nemesi vizsgálatot vármegyénként az ún. igazoló bizottság járásonként végezte. Előttük kellett a vizsgált családnak, személynek bizonyítani, hogy nemesi jogviszonyban él(nek) huzamosabb ideje, 60 éve. Ehhez MNL BAZMLIV501 j. 34
