IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Czégé Petra Gabriella - Kis József - Szabó Dorottya: Genealógia hetedíziglen: családtörténet-kutatás középiskolásoknak és felnőtteknek (Magyar Nemzeti Levéltár, Bp. 2019.) - Üdvözlet a levéltárból
igazoló iratokat (például címereseveleket), valamint a nemességet szerző őstől való származást bizonyító anyakönyvi kivonatokat is be kellett mutatni. Utóbbiak hiányában az egyenes ági leszármazást tanúvallomásokkal lehetett igazolni. A „kétséges" nemeseknek családfát is be kellett mutatniuk, ezért ez a forrásanyag kiváló családtörténeti adalékokat szolgáltathat). Mária Terézia rendeletével a nemességvizsgálatokat per formájában a megyei törvényszékek elé utalta, ahol a megyei tiszti ügyész pozitív véleményét követően a Helytartótanács illetékes osztálya ismerte el az érintett személy vagy család nemességét. A nemességigazolásokat 1867 után az Országos Levéltár szakvéleménye mellett a belügyminisztérium, mint legfőbb nemesi hatóság adta ki. A vármegyei levéltárakban a nemesi iratokat külön kezelték, hogy azokat a nemesség igazolásához könnyen elő tudják készíteni. Emellett a megyei hatóságok különböző célzattal nemesi összeírásokat végeztek. Ilyen lehetett például a megyebeli kétséges nemesek, vagy a házi pénztárba taksát fizetők nevét, de akár a Nemzeti Színház építésére tett felajánlásokat rögzítő számbavétel is. Az MNL Zala Megyei Levéltára a Hungaricana portálon közzétett egy nemesi katasztert, amelyhez a digitalizált képállomány otthonról is elérhető az interneten. Az adatbázis az 1790-es, az 1829-es és az 1845-ös évekből tartalmazza a nemesi összeírások anyagát, amelyben család- és településnevek segítségével is lehet keresni. Az 1845. évi összeírásnál a teljes anyagban tudunk szövegszerűen is kutatni. - A témához tartozó példafeladat a 3. melléklet 7. pontjánál található. 11. A fogolytörzskönyvek Őseink egyike-másika fogházba is kerülhetett mint fogoly, letartóztatott vagy elítélt. A Hungaricana honlapján elérhető számos adatbázis egyike például az 1873 és 1950 között a budapesti bírósági fogházakban, vagy a Budapesti Országos Gyűjtőfogházban fogva tartottak adatait tartalmazza52 . Ide kapcsolódnak az I. világháború után keletkezett fogolytörzskönyvek is, amelyek az ítélet számának megadásával segíthetik a peranyag levéltári visszakeresését. A törzskönyvi kötetek digitalizálása Budapest Főváros Levéltárában folyamatosan zajlik, de az 1897 után született személyek adatai, illetve a róluk felvett digitalizált törzskönyvi bejegyzések kutatási korlátozás alá esnek, tehát a portálon nem érhetők el. -A témával a 2. fejezetben foglalkoztunk, a hozzá tartozó példafeladat az 1. melléklet 6. pontjánál található. 52 Mivel itt a Budapest Főváros Levéltárának iratanyagáról beszélünk, ennek elérhetősége a Hungaricana portál Levéltár menüjének Levéltári iratgyűjtemények (BFL) pontjában keresendő. Link: www.hungaricana.hu/hu/adatbazisok / leveltari-iratgyujtemeny / budapest-f ovaros-leveltarafogolytorzskonyvek-es-nyilvantartasok/ (Letöltés dátuma: 2019.07.03.) 12. Katonaállítási listák (lajstromok) Az állandó hadsereg felállításához, vagy annak kiegészítéséhez készült személyi nyilvántartások között újoncozási, sorshúzást elbocsátási, felülvizsgálati, utóállítási lajstromok is szerepelnek. Az iratok között előfordulnak zsoldjegyzékek és felmentési kérelmek is. Ezek a listák a magyar nyelven kívül latinul, vagy németül születtek és az összeírásokhoz hasonlóan kézzel írottak (bár a 20. századiak nagy része már nyomtatott, strukturáltabb alapra készültek). Hat-nyolc, de akár tíz rovat is szerepel 35 «=
