IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Czégé Petra Gabriella - Kis József - Szabó Dorottya: Genealógia hetedíziglen: családtörténet-kutatás középiskolásoknak és felnőtteknek (Magyar Nemzeti Levéltár, Bp. 2019.) - Üdvözlet a levéltárból
Magyarországon az MNL Országos Levéltára őrzi a legtöbb eredeti címereslevelet: a gyűjteményében őrzött armálisok száma összesen mintegy 2500 darab (másolatokkal együtt pedig még ennél is többre becsülhető).48 A címereslevelek adatbázisa - részletes leírással - az Adatbázisok Online-on elérhető, a hozzárendelt digitális képállománnyal együtt. 48 Levéltári jelzete: MNL OL R 64 49 A címereslevelekről bővebben Avar Anton: Címereslevelek oázisa az Országos Levéltárban című Aktakaland blogbejegyzése tájékoztat. Link: www.aktakaland.wordpress.com /2015/02/10/cimereslevelek-oazisa-az-orszagosleveltarban/ (Letöltés dátuma: 2019.07.03.) 50 Levéltári jelzete: MNL OL A 57, MNL OL F 1 és MNL OL K19. A megyei levéltárak címereslevél gyűjteményei 1765 után kezdtek kialakulni, miután Mária Terézia királynő elrendelte a férfi ágon kihalt nemes családok nemesleveleinek levéltárba adását (hogy azokkal ne lehessen jogtalanul visszaélni).49 - A témához tartozó példafeladat a 3. melléklet 6. pontjánál található. 8. A Királyi Könyvek és családtörténeti cédulagyűjtemények A nemeslevelek kiállításával egyidejűleg azok kivonatai bekerültek az MNL Országos Levéltára őrizetében lévő Királyi Könyvekbe (Libri Regii).150 Ezek a kancellárián vezetett nagy méretű másolati kötetek, amelyekbe az uralkodó nevében kiadott jelentősebb okiratokat másolták be. Ilyenek voltak az állandó érvényű, gyökeres jogokat, kiváltságokat biztosító oklevelek. Tárgyuk igen változatos volt: ide tartoztak a kérelmező társadalmi helyzetét befolyásoló, tovább örökíthető kiváltságok - mint (fő)nemesi rang, vagy magyar honosság - éppúgy, mint birtokok, ingatlanok adományozása. Nem csak személyek, de városok, települések is nyerhettek gyökeres jogokat; MNL OL A 57-67/893-899. ez az adatbázis tehát a családtörténet mellett a helytörténet kutatását is nagyban segíti. A Királyi Könyvekbe az említett kiváltságoktól való megfosztás is bekerült. Részletes leírás és a Királyi Könyvekről készített képekkel összekötött adatbázis a Hungaricana oldalán böngészhető. Az erdélyi fejedelmi kancellárián - a magyarországi mintájára - saját Királyi Könyveket vezettek. Segíti a kutatást az ún. Illésy-féle családtörténeti cédulagyűjtemény is, amelyet 1900 körül készített (nagyobbrészt) Illésy János levéltáros-történész. Az MNL Országos Levéltárában őrzött cédulagyűjte33
