IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Ügyfélszolgálat, másolatok - Az 1957:IV. tv. egyes rendelkezéseinek értelmezéséről. II. számú állásfoglalás. (Külföldi megkeresések intézése.) Melléklet: 1-3. sz. iratminta. • 1969.12.02 [60-6/1969. (T. K. 52.) MT TO sz. közlemény = Pénzügyi Közlöny 1969/35.]
vzúm 1 35. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 429 tudolározat r vett latáro e és a értését ^ér- Prózát a nem Bgclési jogot* A vobi el- 5 vol* j véve )zatát. dmezogy a vőben •szerű 'k al* behí* >gban tatást mere si el- I felek ' erülívánt szeli a ^g2- íyor•aton dekfelet 5don i sara, ! tson : el- ; tott; ! ihoz zde* ását ínytett zolmás és]; * az ügyiéi megjelenését nem idézéssel, hanem helyette meghívás útján kell biztosítani. A meghívás az 1. sz. mellékletbe foglalt minta szerint történhet. A meghívásban kérni kell a meghallgatandó személyt, hogy — az ügy jellegétől függően — vagy meghatározott napon és időpontban, vagy az ügyfélfogadási napok egyikén meghatározott időszakban a megjelölt helyen jelenjék meg. A meghívásban kérni kell az ügyfelet, hogy az ügyre vonatkozó adatokat, bizonyítékokat stb. a tárgyalásra hozza magával. A meghallgatás alkalmával figyelmeztetni kell az ügyfelet a tv 17. § (4) bekezdése értelmében arra, hogy ha a tőle kórt adatokat és bizonyítékokat az előírt határidőn belül nem terjeszti elő, az államigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. E figyelmeztetés megtörténtét az ügyiraton rögzíteni kell. Ha az ügyfél a meghívásra nem jelent meg, az eljáró államigazgatási szervnek megfelelő hangnemű levélben kell őt a tv 17. § (4) bekezdésében foglaltakról tájékoztatnia. Meghívással kell az ügyfelet az állomigazgatási szervhez hívni minden olyan esetben is, amikor a tényállás hivatalból való tisztázása más módon nem lehetséges (1.: a tv 17. §-ához fűzött 4. számú állásfoglalást), valamint amikor nem a tv 18—20. §-a szerinti idézést kell kibocsátani. A törvény 19. §-ához 2. Az idézés módja, tartalma A tv. 19. §-ában foglalt módon és formában a tv 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alá eső személyeket kell idézni. Nem lehet idézni az ügyfelet a tv 17. §-ában foglalt esetekben (l.: a tv 17. §-úhoz fűzött 4. számú állásfoglalást). Az idézésben kérni kell az idézett személyt, hogy meghatározott napon és időpontban a megjelölt helyen jelenjék meg. Fel kell hívni figyelmét arra, hogy milyen minőségben (ügyfél, tanú, szakértő) kívánják meghallgatni. Utalni kell arra, hogy az idézésre történő megjelenés állampolgári kötelesség. Célszerű figyelmeztetni az idézett személyt, hogy a megjelonés elmulasztása a tv-ben foglaltak szerint következményekkel járhat. (L.: 2. számú mellékletbe foglalt mintát.) A másodszori és az esetleges további idézésben a tv 20. § (2) bekezdés szerinti bírságolások lehetőségére, valamint arra is figyelmeztetni kell az idézett személyt, hogy két ízbeni eredménytelen idézése esetén elővezetése is elrendelhető. (L.: 3. számú mellékletbe foglo.lt mintát.) Ha a? első idézésre az ügyfél nem jelent meg, de távolmaradását legkésőbb az ismételt idézésben megjelölt határnapon megfelelően igazolja, nem lehet e mulasztása miatt bírságolni. Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, az első ízbeni mulasztása miatt 50 Ft-ig, esetleges további eredménytelen idézés esetén 100 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal lehet sújtani. 3. A főváros, illetőleg a megyei jogú város egész területe az államigazgatási szerv székhelyé* nek tekintendő, ezért e városokban bármely ke* rület területéről lehet idézni A főváros és a megyei jogú városok igazgatási kerületekre való felosztása az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatása, illetőleg idézése tekintetében nem határolja le az államigazgatási szerv székhelyét a kerületek illetékességi területére. Ezért a fővárosban és a megyei jogéi városokban a kerületi államigazgatási szervek az ügyfeleket, a tanúkat, a szakértőket — megkeresés mellőzésével — a másik kerület területéről közvetlenül behívhatják, illetőleg idézhetik. A törvény 20. §-ához 2. Az elővezetést két ízbeni eredménytelen iáé* zésnek meg kell előznie A tv 20. §-ába foglalt rendelkezések tartalmából következik, hogy az elővezetés elrendelésére — függetlenül az esetleges bírságolástó)! — csak akkor kerülhet sor, ha az idézett személy két ízbeni előzetesen történt idézésre sem jelent meg és távol maradását sem mentette ki az államigazgatási szervnél. A törvény 23. §-ához 1. Az államigazgatási eljárásban szakértő kije* lölése iránt elsősorban az azonos szervezeten be* lüli, más szakigazgatási szervet kell megkeresni Ha az eljáró államigazgatási szervnek a szakkérdés eldöntéséhez szükséges szakértelemmel bíró dolgozója nincs, a tv 28. § (2) bekezdése értelmében a tanácsi szervezetben, a végrehajtó bizottság más szakigazgatási szervénél dolgozó és szakértelemmel bíró személyt is bevonhat az eljárásba. A tanácsi szakigazgatási szervezeten kívül álló állami, államigazgatási szerv bevonása csak akkor indokolt, ha az adott végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinél a szakvélemény adására alkalmas személy nincs. A szakértő személyének kijelölésére a megfelelő szerv vezetőjét kell megkeresni, aki gondoskodik a szekértő kirendeléséről. A törvény 33. §-ához 3. Az államigazgatási szerv az ügyfelek közötti egyezséget csak akkor hagyhatja jóvá, ha egyez* ség hiányában az ügy érdemében hatósági intéz* kedést tehetne A tv 33. § (1) bekezdése értelmében, valamint az ehhez fűzött 2. számú állásfoglalás szerint az államigazgatási szervnek meg kell kísérelnie az egyezség létrehozását. Az eljáró államigazgatási szerv csak olyan egyezséget és csak abban a vonatkozásban hagyhatja jóvá, amelynek eldöntés sére egyébként hatásköre és illetékessége van.
