IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Ügyfélszolgálat, másolatok - Az 1957:IV. tv. egyes rendelkezéseinek értelmezéséről. II. számú állásfoglalás. (Külföldi megkeresések intézése.) Melléklet: 1-3. sz. iratminta. • 1969.12.02 [60-6/1969. (T. K. 52.) MT TO sz. közlemény = Pénzügyi Közlöny 1969/35.]
35. s: I 4. Az ügyfél értesítése az eljárás hivatalból történő folytatásáról A tv 11. § (3) bekezdése értelmében az ügyfél az általa kezdeményezett eljárás folytatásától elállhat, az államigazgatási szerv azonban — ha ennek feltételei megvannak — az eljárást hivatalból folytathatja. Az ügyfél által kezdeményezett eljárás megszüntetéséről, az eljárás esetleges hivatalból való folytatásáról, valamint az eljárás hivatalból való megindításáról az ügyfelet — az ügyfél jogai és jogos érdekeinek biztosítása érdekében — rövid időn belül nem határozati formában kell értesíteni. A törvény 13. §~ához 1. A beadvány előterjesztésére biztosított kedvezmény igénybevételének lehetősége A tv 13. § (3) bekezdésével kapcsolatban az ügyfél az eljárás megindítására irányuló beadványát a felsorolt szerveknél csak a tv 1. §-ának hatálya alá tartozó államigazgatási ügyben és csak az alapeljárásban terjesztheti elő. A beadvány előterjesztésére biztosított kedvezmény a beadvány átvételére, illetőleg a kérelem jegyzőkönyvbe foglalására és továbbítására vonatkozik. Nem köteles az államigazgatási szerv olyan kérelemről, javaslatról, vagy bejelentésről jegyzőkönyvet felvenni, amely intézkedés az államigazgatási szervek hatáskörébe nem tartozik. Ilyen esetben az államigazgatási szerv eljáró dolgozójának az állampolgár részére csupán megfelelő szóbeli felvilágosítást kell adnia. Kivétel ez alól a tv 56. § (4) bekezdés értelmében az államigazgatási határozat megtámadására irányuló kereset, amelyet az első fokú határozatot hozó államigazgatási szerv is köteles átvenni, azonban ilyen kereset jegyzőkönyvbe foglalása már nem feladata. A törvény 15. §-ához 4. Az államigazgatási eljárásban az ügygondnokra az 1959. évi IV. tv (Ptk) 225. §-ában foglalt eseti gondnokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A tv 15. § (4) bekezdése tartalmazza az államigazgatási eljárásban az ügygondnok kirendelésének feltételeit. Az ügygondnok jogköre az eseti gondnok jogkörével azonos. Az eseti gondokságra Vonatkozó rendelkezéseket pedig-az 1959. évi IV. tv (Ptk) 225. §-a tartalmazza. A fentiekre tekintettel tehát az államigazgatási szervnek a Ptk eseti gondnokra vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe vennie. A törvény 16. g-ához 4. A kizárásra vonatkozó rendelkezések megsértésének jogkövetkezménye Ha a fellebbezési vagy panaszeljárásban, illetőleg a felettes szerv felügyeleti jogának gyakorlása során az eljárásra illetékes szerv tudomására jut, hogy az államigazgatási határozat meghozatalában kizárás alá eső személy vett I részt, e körülményt a felettes szervnek határozata meghozatalánál figyelembe kell vennie és a kizárásra vonatkozó rendelkezések megsértését meg kell állapítani. Csupán e rendelkezés megsértése miatt azonban nem indokolt a határozat megsemmisítése, ha az egyébként érdemben nem jogszabálysértő. Ha a határozatot mérlegelési jogkörben hozták, akkor a mérlegelést a jogorvoslati eljárás során felül kell vizsgálni. A vonatkozó határozat indokolásában a korábbi eljárás, illetőleg határozathozatal törvénysértő voltára utalni kell azzal, hogy azt is figyelembe véve hozta meg az illetékes szerv újabb határozatát. Fentieken kívül a felettes szervnek figyelmeztetnie kell az eljárt szerv vezetőjét arra, hogy a kizárásra vonatkozó rendelkezéseket a jövőben gondosabban vegye figyelembe. A törvény 17. §-ához 4. A tényállás tisztázásának egyszerű, korszerű . módjai ! A tényállás tisztázásánál — bár abban az ügyfeleknek tevékenyen közre kell működniük (1.: a tv 17. §~ához fűzött 2. számú állás foglalást) — lehetőleg kerülni kell az érdekeltek szankciók alkalmazásának kilátásba helyezésével való behívását, illetőleg megidézését, mert e mód a jogban járatlan állampolgároknál kedvezőtlen hatást válthat ki. A hivatalból indított vagy az ügyfél kérelmére ' indult, de hivatalból folytatott államigazgatási el- j járásnál is törekedni kell arra, hogy az ügyfelek személyes meghallgatására csupán akkor kerüljön sor, ha az feltétlenül szükséges és a kívánt nyilatkozatok, bizonyítékok csak az ügyfél személyes megjelenése útján szerezhetők meg. Ha az érdekeltek közreműködése nélkül a tényállás nem tisztázható, az eljáró államigazgatási szerv keresse ennek legegyszerűbb, leggyorsabb, leghatékonyabb módjait. Pl. az ügyiraton 1 feljegyezve az intézkedést — telefonon érdek- | lődjék, kérjen be adatokat, hívja fel az ügyfelet okiratok pótlására. Ha ilyen egyszerűbb módon a tényállás nem tisztázható, levélben kérje fel az eljáró szerv az ügyfelet a hiányok pótlására, egyes kérdések megválaszolására, vagy tartson egyszerűsített formában helyszíni szemlét. Az eljáró szerv minden más, általa legjobbnak tartott, gyors, korszerű módot a tényállás tisztázásához felhasználhat,. az ügyi lyette ; vás az történi? A m szemek vagy r az ügy időszak meghív re von; gyalásr A m az ügy arra, h kokat ; az álk adatok tét az i Ha a élj áró nemű ’ ben ío Megl szervhc a tény; nem le mû áll 18—20. B. A meghívás módja, tartalma Ha az államigazgatási eljárás az ügyfél kezded ményezésére indul és az ügyfél meghallgatását kéri [tv 17. § (2) bekezdés]; továbbá, ha a tényállás tisztázásához az ügyfél személyesen tett nyilatkozatai és egyéb általa személyesen szolgáltatott bizonyítékok szükségesek és azok más módon nem biztosíthatók [tv 17. § (3) bekezdés]; 2. A. A tv tv 18. ; eső sze Nem foglalt számú Az : hogy r jelölt 1 mét ar szakért hogy a köteles mélyt, foglalt: 2.szár. A m a tv 2í tőségéi idézett idézése számú Ha t de táv ben n_ nem le idézett első íz tovább terjedk
