IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – ismét. A levéltári kutatás jogi szabályozásának szakítópróbája: a Kiss-ügy. Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 57-81.
Adatvédelem és nyilvánosság - ismét A közvélemény nagyobb része az áldozat oldalán állt, de ez nem sokat segített rajtunk. A kialakult helyzet ugyanis inkább eredményezett jogbizonytalanságot, mint tiszta helyzetet. A NAIH kötelezte a BFL-t a határozat szerinti intézkedések bevezetésére, anonimizálási szabályzat készítésére. Anonimizálási szabályzat egyetlen hazai levéltárban sem volt, az anonimizálás nem egy mechanikus folyamat, még ha egyes alapelvei írásban le is fektethetőek. Bizonyos szempontból a levéltári iratanyag anonimizálása tudományos kérdés is, mivel az anonimizálás során tekintettel kell lenni, ki és milyen kutatói jogosítványokkal kutatja az iratokat, azaz teljes körű anonimizálásra van szükség vagy egy érintett ill. meghatalmazottja kéri, mert ebben az esetben egy más szempontokat figyelembe vevő anonimizálásra kerülhet sor. Főképp az a NAIH megállapítás eredményezett bizonytalanságot, mi szerint ha ismert a kutató előtt a még elő természetes személy neve, úgy az irat anonimizáltan se kutatható. A NAIH határozat analógiája alapján bármely esetben, amikor a büntetőügyben (de más ügyben is akár) valaki természetes személy nevének ismeretében kéri ki az iratanyagot, és azt anonimizáltan kéri, felmerülhetett az a lehetőség hogy a kutató az általa ismert személy és a kutatásra kiadott, anonimizált iratanyag kapcsolatát helyreállítja és ezzel újabb milliós bírság sújthatja a levéltárat. Ezzel az értelmezéssel azonban a múlt megismerhetőségének szubjektív elemen alapuló korlátozása született meg, mely úgy a történésztársadalom, mint a tudományos kutatóként nem kutató, de a történelem iránt érdeklődő állampolgárok érdekeit is sértette.34 A tudományos kutatókon kívül rekedő kutatók számára a 20. század történetének kutatása akár be is zárulhatott volna. „A kutatások ellehetetlenítése valóságos veszély, ugyanis csak a támogató állásfoglalással rendelkező tudományos kutatók szűk köre fog hozzáférni a 90 éven belül keletkezett iratokhoz márpedig ez a levéltárhasználók töredéke. A többség nem fog hozzáférni az eddig leginkább kutatott iratokhoz.” - nyilatkozta dr. Kenyeres István, a BFL főigazgatója.35 34 A NAIH által felvázolt elképzelések gyöngyszeme az anyakönyvi kutatásokkal kapcsolatban született meg, mi szerint is az anyakönyvek kutatása esetén a tudományos kutató az anyakönyvet megtekintheti ugyan, de arról „másolatot, feljegyzést, felvételt nem készíthet”, és a „megismerés kizárólag a kutató emlékében maradhat fenn.” (Péterfalvi Attila 14/1271-1/2014. sz. levele az MNL főigazgatójához.) 35 Ellehetetlenülhet a múlt megismerése, ha egy levéltárat megbüntetnek azért, mert iratokkal szolgált a Kiss László-ügyben 444, 2016.06.25. https://444.hu/2016/06/25/ellehetetlenulhet-a-mult-megisme rese-ha-egy-leveltarat-megbuntetnek-azert-mert-iratokkal-szolgalt-a-kiss-laszlo-ugyben (A letöltés dátuma: 2019. november 1. 36 A közlevéltár anyagában történő kutatás és a levéltári anyag anonimizálásának szabályai, 2016., 1076- 13/2016/BFL. sz. (a Bíróság ítélete után részben visszavonásra került, e sorok írásakor hatályos szövege: http://bparchiv.hu/ sites/default/files/atoms/files/a_kozleveltar_anyagaban_torteno_kutatas_es_a_ leveltari_anyag_anonimizalasanak_egyes_szabalyai_2017.pdf (A letöltés dátuma: 2019. január 1.) 37 Felhasználva a NAIH-1938-2/2013/T „Gyakorlati útmutató védett adatot nem tartalmazó kivonat készítéséhez” útmutatóját. A BFL a NAIH határozatban foglaltak alapján 2016. július 26-án kiadott egy szabályzatot,36 melyben az anonimizálás alapelveit is lefektette37 és beépítette a NAIH 2019/3. 69
