IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – ismét. A levéltári kutatás jogi szabályozásának szakítópróbája: a Kiss-ügy. Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 57-81.
Haraszti Viktor- a Levéltár súlyosan elmulasztotta az adatvédelmi követelmények felismerését, és érvényesítését az 1962-es ítélethez való hozzáférés során, és csak általánosságban ismeri az alapvető adatvédelmi követelményeket, azonban azokat nem tudta megfelelően alkalmazni az 1962-es ítélet Mészáros Lászlóhoz való továbbítása során,- a Hatóság további súlyosító körülményként értékelte azt is, hogy a Levéltár nem rendelkezik megfelelő eljárási szabályokkal (így például belső szabályzattal) az Ltv. 24. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pontja alkalmazásáról.” Budapest Főváros Levéltára sem a határozat érdemi indoklását, sem a bírság összegét nem találta elfogadhatónak, így a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult a Határozat bírósági felülvizsgálata érdekében.31 31 A fellebbezést a Két. 100. § (1) bekezdésének d) pontja zárta ki. A határozat bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Két. 100. § (2) bekezdése biztosította, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességét a polgári perrendtartásáról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 326. § (7) állapította meg. 32 http://nol.hu/belfold/rohej-de-ma-is-a-diktatura-modszereivel-vedik-az-eroszaktevo-kisslaszlot-1623087 (A letöltés dátuma: 2019. november 1.) 33 így pl. a Népszabadság „Nem is kértek bocsánatot” c. cikkében megszólaló Martinkó Károly új információkat is közölt. Népszabadság 2016. május 9. 4.1. A határozat következményei A Határozat közlése napján jogerőre emelkedett, a kezdeményezett felülvizsgálati eljárásnak halasztó hatálya a rendelkezések végrehajtására nem volt. A levéltári következmények ismertetése előtt érdemes a sajtóvisszhangra is kitérni. A Határozatról - melyet a NAIH honlapján közzétett - elég bőven beszámolt a sajtó, részleteiben ugyan nem, de a levéltárat sújtó büntetési tételről igen. Megszólalt a BFL azóta elhunyt korábbi főigazgatója, Varga László is. Leszögezte: „A levéltár a törvényben foglaltakon túl semmilyen kutatást nem korlátozhat, annak rendelkezéseit nem tágíthatja, szigoríthatja, nem mérlegelhet, hiába kéri pont ezt számon a hatóság. Az viszont, hogy a kutató a megismert adatokból mit hoz nyilvánosságra, már az utóbbi felelőssége. Persze ezzel a hatóság is tisztában van, nem véletlenül hívta fel a sajtót, hogy tartózkodjanak ezeknek a személyes adatoknak a további közlésétől. Hasztalan, a média a levéltártól függetlenül még hetekig közölt újabb és újabb részleteket a megdöbbentő bűncselekményről. A sajtó azonban nem kisegér, hanem hatalom, jobb nem újat húzni vele, marad a vétlen levéltár, amelyet a bírság egyenesen csődbe visz.”32 Itt kell megjegyeznem, hogy a sajtóban több olyan információ megjelent, amit nem tartalmazott a 10+3 anonimizált oldal.33 Joggal feltételezhető - bár az ügy szempontjából nincs jelentősége - hogy a teljes ítélet más birtokában is lehet, ahonnan a sajtó több, új részletről értesült. 68 Levéltári Szemle 69. évf.
